Jimin szemszöge

Másnap reggel nehezen nyitogattam szempilláim az ágyban fekve. És első gondolatom is Yoongival volt. Hogy ma elvisz valahova. A szívem olyan hevesen dobog hogyha érzem az illatát vagy amikor a közelemben van. De amikor csókolóztunk a világ is megszünt körülöttem. A baleset után minden reményem elszállt afelől hogy valaha is legyen valaki az életben aki megfog csókolni. Ahogy kiállt értem az utcán azok ellen a srácok ellen vagy amikor azt mondta "nézzünk filmet" holott vak vagyok de ő elszégyelte magát. Annyira aranyos. És helyes vagyis hát a tapogatózós képességem alapján. És most a nem várt fordulat az életemben, randim lesz, VELE. Nem tudom elhinni. Annyira izgatott vagyok miatta. Anyunak még nem szólok róla hogy mi alakul köztünk mert egyenlőre még nem hiszem hogy jó ötlet lenne. De majd hogyha összejön ez a dolog Yoongival akkor majd elfogom mondani.

- Jóreggelt kisfiam. - Jött be a szobámba anyu, majd éreztem hogy helyet foglal az ágyon.

- Neked is jóreggelt. - köszöntem rekettes hangon.

- Mond Jimin, jól kijöttök Yoongival? Remélem hogy kedves és vigyáz rád. - érintette meg kezfejem anyu.

- hmm. Hát igen... Nagyon kedves és figyelmes és tényleg vigyáz rám. Tegnap újra kiléptem az utcára és elvitt sétálni. Ami azt illeti hogy ma is kimegyünk. - mondtam egy kicsit zavarban.

- Hát ez nagyszerű szivecském. Nagyon örülök hogy megvagytok. Bár gondoltam hogy jól kifogtok jönni, mert ahogy elnéztem Yoongit ahogy rádnézett mindha teljesen el lenne varázsolva.

- Anyu...- vágtam rá váratlanul majd egy lágyabb hanglejtéssel folytattam - ahm komolyan így néz rám. Vagyis mármint nem érdekel hogy néz... - jöttem teljesen zavarba.

- Hé. Engem nem zavar hogy a saját nemedhez vonzódsz, nekem csak az számít hogy boldog legyél. És ez a fiú fülig beléd van zúgva. - mondta anyu

- Akkor nem haragszol rám? - kérdeztem tőle.

- Nem dehogy is. Igazából valahol legbelül éreztem hogy ez a helyzet. - azzal felállt. - be kapcsolom neked a zenéidet. Én most elmegyek dolgozni, Yoongi 4 óra múlva jön.- mondta majd elinditottal a kedvenc albumom. - A kaját ide felhozom és az agyad melletti polcra teszem ott könnyen megtalálod.

- Rendben köszönöm. Szeretlek anyu.

- Én is szeretlek kisfiam. - majd távozott a szobából.

***

Nem tudom mennyi lehet az idő de már biztos több óra is elmúlt mert már végig hallgattam 2 albumot. Egész végig az ágyamban feküdtem és hallgattam a zenét. Igazából nem tudom hogy mit is csinálhatnék itthon egyedül. Éhes is vagyok mivel még nem ettem semmit de anyu itt hagyta a szekrényen.
Oda nyúltam hogy elvegyem onnan a tányért de sajnos szerencsétlenül tapogatoztam és levertem, így hangos puffanással érkezett a földre.

- Bassza meg! -  megpróbáltam oda kuszni az ágyam széléhez hogy onna feltudjam halászni láthatatlanban a darabokat. De én aki vak ne csináljon veszélyes dolgokokat mert sikeresen megéreztem kiserkenő vérem az ujjaimon. Felszisszentem a fájdalmas vágás miatt.

- Basszus Jimin hát te meg mit csinálsz? - hallodtam meg Yoongi hangját az ajtó felől.

- Én.. Én csak fel akartam venni a darabokat.- mondtam majd megéreztem ahogy Yoongi megfog ja a kezem és felültett az ágyon.

- Jobban is vigyázhatnal magadra. - a hangjában felismertem a dühöt es egyből elszomorodtam. - Hé neharagudj hogy kiabáltam csak aggódom érted.

- Neharagudj én csak éhes voltam, de szerencsétlen létemre levertem és eltört. - kezdtem el kicsit szipogni. Nem akarom hogy haragudjon rám.

- Semmi baj kicsi Jiminie, gyere bekötőm az ujjaid rendben? - én csak bolintottam majd fel is kapott az ölébe és kivitt a szobából gondolom a fürdőbe.

- Merre vannak a sebtapaszok? - szerintem ezt nem is nekem mondta hanem magának. Hallodtam ahogy kutakodik a fürdőszobai szekrényben. - Ahh meg is van. - mondja majd megérzem puha kezeit amit ügyködik a ujjaimmal.

- Köszönöm - motyogom halkan mert akkora nagy szerencsétlennek érzem magam.

- Máskor jobban vigyázz magadra. Na gyere keresünk egy ruhát neked és indulhatunk is randizni. - közben felkapott az ölébe és bevitt a szobámba majd az ágyra ültetett.

Yoongi szemszöge

Nagyon megilyedtem amikor megláttam Jimin véres ujjait. Egyből bekötőttem neki. Ma azt terveztem hogy elviszem a kedvenc helyemre. Igaz hogy ebben az évszakban a legszebb az a hely.
A

nyut reggel megkértem hogy főzzön valami finomat mert ma randira viszek valakit. Szegény majdnem kiejtette a reggeli kávéscsészet a kezéből. Jó bevallom nem sokszor hallott ilyet az én számból. Bár szerintem soha. De ma én vagyok a legboldogabb ember a világon.

- Persze hogy főzök. De mit? És ki az illető? Lány vagy fiú? - kérdezgetett.

- Köszönöm anyu. Bármit főzketsz. És ő egy gyönyörű fiú. Majd bemutatón egyszer ha a barátom lesz.

- uhh fiam büszke vagyok rád. Már alig várom hogy megismerjem. Hogy hívják?

- Jimin. - mondtam majd egy köszönés után elmentem a suliba.

A suli elég lassan telt. Igaz hogy egész nap csak az órámat figyeltem hogy mikor mehetek már Jiminhez. Már nagyon hiányzik. Remélem hogy tetszeni fog neki a Randi. És újra megcsókolhatom a végén, vagy az elején, vagy egész végig csókolhatom.
Mivel ahova viszem Jimint, kicsit messze van de persze sétálva is fél óra odajutni Jiminék hazától. De mivel megvan a jogsim csak kocsim nincs ezért elkértem J-hopetól az autóját és így előbb odaérünk és Jiminnek is biztonságosabb.

- Kiválasztottam a ruhákat. Tessék.- adtam oda neki. - feltudod venni, vagy talán segítsek. - harapta be alsó ajkam hogy végre láthatnak a kis apró törékeny testét. Láttam ahogy kissé elpirul a kérdésen és a fejét is lehajtja.

- Öhmm szerintem én is megtudom csinálni, de maradj itt és ha nem megy akkor segíthetsz. - mondta majd óvatosan felállt az ágya elé. Én az ajtóban álltam és onnan csodáltam ahogy lekapja a felsőjét, de mivel nem tudja hogy kell felvenni a felsőt ezért odaléptem és felsegitettem rá. Nem is tudtam hogy kockás a hasa. Nagyon vadító a látvány. Vissza léptem egy lépést hogy a nadrágját is letudja venni. Gombjához nyúlt majd olyan lassan amilyen lassan le lehet húzni egy nadrágot távolította el a testéről. Hát már a nyálam is folyik. Azok a combok. Úristen. Leült az ágyra és a nadrágot is segítettem neki mert azzal sem boldogult valami fényesen.
Amikor kész volt megfogta a kezét és összekulcsoltam az enyémmel.

- Mehetünk?- ő csak bólintott.

- De beugorhatnánk valahova kajáért mert nagyon éhes vagyok. - szólalt meg amikor az ajtón léptünk ki. Odavezettem az autóhoz majd beültettem és én is mellé pattantam.

- Neaggódj nem fogunk éhen halni. - a kocsi hátsóülésén a sok kajára gondolok amit anyu csinált.

- Oké, amúgy mióta van kocsit? - kérdezi Jimin amikor már elindultunk.

- Ez nem az én kocsim hanem a legjobb barátomé, kölcsönkértem tőle.

- És hová megyünk? - kérdez újra Jimin

- Miez a sok kérdés Chim? Ne kiváncsiskodj mert hamar megöregszel. És amúgy is meglepetés majd ha ott leszünk elmondom. - mondtam és már csak 4 saroknyira voltunk az uticéltól.
Az út további része csendben telt de nem volt kínos aminek örültem, nagyon.

- Jimin amíg odavezetlek a helyhez megtennéd hogy befogod az orrod?- tudom ez elég kínos olyan mint ha valamit csinálnék vagy hogy egy büdös helyre hozom. Ő csak bólintott és mosolygott majd tette amit kértem. Segítettem kiszállni neki és a cuccokat is kivettem. Belekaroltam a másik kezembe pedig vittem a kaját. Odamentün egy padhoz és leültettem.

- Rendben most már szippanthatsz egy nagyot. - mondtam neki és tette is amit mondtam. Láttam rajta hogy meglepődött.

- Úristen mi ez az illat? Mennyei. Nagyon jó illata van. - mondta Jimin izgatottan.

- Ez egy tulipán mező ami tele van tulipánokkal. Ez a kedvenc helyem. És most megosztom veled. - mondtam majd én is leültem mellé.

- Gyere együnk - mondtam majd elővettem a finomságokat és Jimint kezdtem először etetni, majd én is bekaptam egy falatot. Anyu kitett magáért.

- Ez nagyon finom volt. - dicsérte meg.

- Anyukám csinálta. Azt mondtad megszeretne majd ismerni téged. Én azt  mondtam neki majd megismerhet ha már a barátom leszel. - basszus elszóltam magam lehet hogy ő nem is szeretné.

- Barátod? - kérdezi de látom hogy egy kis mosolyt is elejt hozzá.

- Jajj neharagudj elsiettem meg nem akartam volna megkérdezni de ha már igy elszóltam magam akkor megkérdezem. Jimin lennél a barátom? - fogtam meg kezeit amik az ölében pihentek.

- De hisz már barátok vagyunk. - mondja a kis pimasz pedig tudja mire gondolok.

- Rendben te is pimasz. Jimin lennél a pasim? - kérdezem újra.

- Igen. Leszek a pasid. - simit fel a karomon egészen a nyakamig majd magafelé kezd el húzni és a számra tapasztja az ajkait. Óvatosan kezdi el mozgatni puha száját így egy szerény táncba hívva az enyémet.

- Most nagyon boldog vagyok. Ugye tudod? - kérdezem tőle amikor elváltunk.

- Igen és én is nagyon boldog vagyok a baleset óta először. - mondja majd közelebb húzódik hozzám és a fejét a vállamra hajtva szippamt mélyeket a tulipán illatú levegőből.

Itt is lenne egy új rész nektek. A hibáért elnézést.