‼️Nincs átolvasva‼️Jó szórakozást. 🥰

"Itt vagyok, Jimin tarts ki mindjárt túl leszel rajta és a kezedbe foghatod a kislányod." 


Ahogy hazaértünk Jin azonnal az orvosi szobába vezet bátyám követ minket de nem jön be a szobába. Visszanéztem rá az ajtóból és látom, hogy két bétával beszélget majd hirtelen elsietnek valahova. Hobi rohan oda hozzánk és pont időben egy nagyobb fájás jön és majdnem összesek tőle. Elkapom az ajtófélfát majd azt kezdem el szorítani így vezetem le a fájdalmat. Amint elmúlt megpróbálok elmenni az ágyig kisebb - nagyobb sikerrel. Mihelyst lefeküdtem Jinen már rajta volt egy zöld köntös szerű izé kék kesztyű. 

-Jimin jól figyelj most nem szabad még nyomnod mert a kicsi nyakára könnyen rátekeredhet a köldökzsinór. - Néz rám aggódó szemekkel. 

-Megpróbálom de mi va…. Aaaaaaa-egyre rosszabb az egész nem bírom tovább. 

-Öcsi csak így tovább itt vagyok melletted.-Jelenti ki bátyám aki épp a kezemet szorongatja. 

-Na jó figyelj elmondom mit csinálj! -Szól hozzám barátom. - Teljesen kitágultál figyelj ha jön a fájás nyomj egy nagyon és figyelj a légzésre amit beszéltünk. Rendben? - Jin rám vezeti tekintetét, hogy felfogtam e, csak bólintok de ekkor megint el kezdődik. 

-Jó most nyomj…. - kiált fel orvosom. Nyomom ahogy bírom de nem megy és egyre jobban fáj odalent és a nyakam is lüktet. Érzem ahogy a tetsem feladja a küzdelmet és belső omegám is szenved Jungkook hiányától ekkor teljesen elnyel a sötétség. 


ÁLOM 

A kedvenc mezőm közepén találom magam ahol kellemes meleg szél fújdogál és megannyi virágszirom van a földön. Teljes nyugalomban ülök le a fa alá és csak gyönyörködök a látványban. Ekkor egy ismerős hangot hallok meg és felé fordulok. 
-Kook?? Te… te te mit keresel itt? - teszem fel félve a kérdést neki. 
-Jimin kicsim szeretlek! - ejti ki ezeket a szavakat a száján és engem megbabonázva vele. Lassan felállok és elindulok felé de valamiért nem érek oda hozzá mintha valami láthatatlan erő állna közénk. Újra rá vezetem tekintetem és látom ahogy a düh elönti őt. Majd hirtelen megállok és felé nézem tovább. 
-Te megcsaltál engem? - ejti ki ezt a mondatot a száján ami a szívemet hasítja ketté. 
-Mi? Micsoda? Honnan veszed ezt?-teszem fel a kérdésem neki. 
-Tudod nagyon sokáig kerestünk még a barátod is de ahogy látom te végig nagyon jól szórakoztál amennyire szerettelek most annyira gyűlölek téged és a fatyu kölyködet is. 
-Mi? Nem Kookie ő a te kisbabád. - és óvatosan a hasamra simitok. 
-Nem hiszem érzem rajtad annak a mocsoknak a szagát, hogy mersz nekem hazudni!? - hirtelen elindult felém és ahogy elém ért a nyakamba mart majd folytogatni kezdett a kezemet az ő karjara raktam így próbáltam leállítani őt de a harag teljesen elvette az eszét. Érzem már alig kapok levegőt majd a szememből egy könnycsepp is legördült majd elsötétült minden megint. 

ÁLOM VÉGE. 
Ismerős hangok kusznak be hallójáratomba majd lassan nyitogatni kezdtem a szemeimet. Ahogy realizálom a helyzetet a hasamhoz kapok de a baba sehol sincs bepánikolok és Jin majd bátyám után kezdek kiabálni. Kisvártatva megjelennek mind a ketten a szoba ajtajában de Hobi kezében valami rongy felé van és mozog. Ahogy közeledik bátyám kezdek kicsit megnyugodni majd a karomba helyezi a pokróc halmot amiből a kislányommal nézünk farkasszemet egymással. A szívem csordultig telik meg boldogsággal és minden mást kizárók csak az én gyönyörű kicsikémmel vagyok elfoglalva. 

-Jimin mi legyen a neve? - Kérdi tőlem bátyám Jin társaságában. 

-Jia… legyen Jeon Jia.