Gyorsan teltek a napok és hetekké nőttek. A pocakom is gyorsan gömbölyödött és Jia is kezdte elfogadni, hogy van családja. Bátyám 1 héten háromszor jön el beszélni velem, hogy menjek haza mert ott biztonságba vagyok. De én mindig nemleges választ adtam neki. Így egyik ilyen látogatásánál elkísérte Jin is őt. És jobban kivizsgált  nagy örömömre minden rendben volt a babával és velem is. Viszont amit észrevettem, hogy egyre több időt tölt szeretett vámpírunkkal. És, ahogy elnézem egyre jobban össze emlegettek. Aminek én nagyon örülök. Végre drága barátom is boldog lehet. Csak a bátyám aggaszt kicsit. Ő olyan távolságtartóan viselkedik mindenkivel itt. Jó velem nem meg Jiaval sem. De mindenki mással olyan ellenséges és beszólogat. Még jó, hogy megkértem Jungkookot, hogy engedje el amiket mond. Tudom nehéz mert nagyon védelmező és birtokló de muszáj a piciért. Ahogy teltek a hetek Jungkook minden nap egy kis meglepetéssel készült nekem. Az egyik reggel mindenféle finomságot kaptam az ágyba. Rá következő nap meg elmentünk egy romantikus sétára a holdfényben. És amit legutóbb kaptam az örökre az emlékeimben véstem. Egy gyönyörű szakura fát ültetett a hátsó kertbe. Így ha tavaszodik gyönyörű rózsaszín virágok fogják borítani a területet, amit nagyon imádok. Mert egy ilyen fa alatt találkoztunk először. Most is itt vagyok a gyönyörű szakura fám árnyékában. A szél lágyan lengedez és hordja szét a cseresznyevirág szirmokat. Így néznem a naplementét a számomra oly kedves helyen. Hirtelen a semmiből kicsikém csilingelő hangját hallom meg és trappolások közepette szalad felém. Egy hatalmas ölelésben részesít és leül mellém. 

-Olyan szép ez anya, ahogy hullik ez a sok rózsaszín virág és mindent beborít. Igaz, hogy apával is egy ilyen fa alatt találkoztatok. 

-Igen kincsem, de ezt már egyszer elmeséltem neked. 

-Nem baj! Meséld el még egyszer kérleeek.. - arcocskáján hatalmas mosoly ül ki és finoman a hasamra simít. 

-Jó legyen. De akkor ne szólj közbe. 

-Rendben. - elhelyezkedik és már le is kezdem a mesélést. Kislányom tágra nyílt szemekkel hallgatja megismerkedésünk történetét már vagy századjára amikor is közbe vág. 

-Anya mi volt a kívánságod? - kedvező gyönyörű mosollyal az arcán. A hajába simítók és megpuszilom. 

-A kívánságot ha elmondod nem fog teljesülni, ugye tudod?!-csak serényen bólogat. 

-Na de mond el, kérlek…

-Joo az volt, hogy boldog szeretnék lenni az életben és találjon rám a szerelem. 

-Juj de jó és ha én is ilyet kívánok a csillagtól teljesülni fog? 

-Hááát, ha nem mondod el senkinek akkor igen..na de folytatom a mesélést. Tágra nyílt szemekkel figyelte a a történetet mire újra közbeszólt. 

-Anya, akkor találkozott Taehyung bácsi a párjával. 

-Hát nem akkor, de valami olyasmi történt, ahogy elmesélte nekem Tae. De most már ne szólj bele. Majd folytattam volna tovább de szerelmem hangjára lettem figyelmes. 

-Életeim mit csináltok itt kezd nagyon hűvös lenni. 

-Csak néztük a cseresznyefa virágzását és anya mesélt nekem közben. - feleli kislányunk. 

-Na gyertek a vacsora találva van. És apa nem szeretné ha a kis hercegnője vagy anya megfázna. - evvel felkapta Jia az ölébe és nekem is segített felállni. Egy rövid csókot nyomtam puha ajkaira és elindultunk a ház felé. Mindig ilyen életről álmodtam és ilyen párról. És a sors megadta nekem ezt amitől annyira boldog vagyok. Azt akarom, hogy soha ne keljen elváljunk egymástól. 

Sziasztok. Hát ehez a részhez is elértünk. Köszönöm, hogy eddig követtétek a történetet. ❤️ ❤️ ❤️
Jikook Forever.