1 Fejezet
2 Fejezet
3 Fejezet
4 Fejezet
5 Fejezet
6 Fejezet
7 Fejezet
8 Fejezet
9 Fejezet
10 Fejezet
11 Fejezet
12 Fejezet
13 Fejezet
14 Fejezet
15 Fejezet
16. Fejezet
17. Fejezet
18. Fejezet
19. Fejezet
20. Fejezet
21. Fejezet
22. Fejezet
23. Fejezet
24. Fejezet
25. Fejezet
26. Fejezet
27. Fejezet
28. Fejezet
29. Fejezet
30. Fejezet
30. Fejezet
Hozzám jössz Park Jimin?" 

Ahogy úgy féltérdre ereszkedve várom a válaszát, de megszólalni nem tud. Csak enyhén nemlegesen rázza a fejét. Ekkor eltört bennem valami és egy rossz érzés tört rám. Majd lassan elmegy Jimin az emelet felé. Anyám rá vezetem tekintetem de ő egy bólintással maradásra bírt, és utána ment. Én meg ott maradtam mindenki előtt megszégyenülve. Hirtelen Nam barátom erős kezét éreztem meg a vállamon, majd segített nekem felállni és a dolgozószobámba kísért. Amit beléptünk én a földhöz vágtam a kis dobozkát Dühömben. És térdre rogytam.

-Miért csinálja ezt velem? - kérdezem tőle a sírás határán állva. 

-Hé Kook lehet van rá értelmes magyarázata. Ne fújd fel a dolgot. - térdel le mellém barátom. 

-De én az életemnél is jobban szeretem, és ezt csinálja velem. Van két gyönyörű gyerekünk, és családunk de őt ez sem érdekli. Annyira összetört most a szívem. Mi minden kell még keresztül menjünk, hogy végre boldogok legyünk?

-Jaj Jungkook. Várjuk meg mint beszél anyukád vele. És utána mondj véleményt. Ne ítélkezz elhamarkodottan. 

-De annyira nehéz….-ekkor három kopogást hallunk meg az ajtó, majd óvatosan kinyílik. És Jimin lép be rajta Kook anyukájával. 

-Szívem beszélhetnénk?-teszi fel óvatosan a kérdését nekem. 

-Mégis miről Jimin? Kikosaraztál ez elég egyértelmű számomra. 

-Jungkook kérlek. Hallgass végig!

-Gyere Namjoon hagyjuk őket magukra!-szólt anyám a mellettem térdelőhöz. Majd lassan felállt és elhagyták a szobát. 

-Hallgass meg! - ül le mellém szerelmem, de ránézni nem tudok annyira csalódott vagyok. 

-Jungkook. Azért mondtam nemet, mert a bátyám beleegyezése nélkül nem akarok dönteni. Ő az egyetlen rokonom, és azt szeretném ha az oltár elé ő kísérne. Így legalább meg békélne a helyzettel, és nem lesz belőle viszály a két falka között. Így szeretnék élni háború és veszekedés nélkül. Érted? - ahogy magam elé bámultam beláttam, hogy igaza van. Mindenben. Ekkor lassan felállt és az el dobott kis dobozért ment, majd a kezembe adta és megfogta a mancsom. 

-Tegyünk úgy, mintha még nem válaszoltam volna rá. Rendben? - csak bólintottam, majd a gyönyörű kéklő iriszeibe néztem ami úgy csillogtak mint a gyémánt. Lassan közeledni kezdtem felé és finoman mézédes ajkaira hajoltam. Gyenge csókunk szenvedélyes nyelvcsatába torkollott, majd kislányunk hangjára lettünk figyelmesek. 

-Mami? Papi? 

-Itt vagyunk! - feleltünk egyszerre és gyorsan letöröltem a sós cseppeket az arcomról. 

-Te miért nem fekszel bogaram?- kérdezi Jimin Jiat. 

-Mami te fektess le apával. - lágyan elmosolyodott majd összekulcsolva kezünket mentünk kislányunk után. Hamar ágyba került, és mi is lefeküdni készültünk, de Nam barátom behozta nekünk Jihot, aki már édesen szuszogott a vámpírunk karjai között. 

-Csak jó éjt kívánni hoztam be. - suttogja nekünk, mire mind a ketten óvatosan megpusziltuk, és már ki is ment a szobából. Jimin felé fordulva csak néztem, ahogy az ágyat igazgatja, majd rá fogtam a kezére. 

-Édesem tudod, hogy szeretlek!? 

-Igen szívem. Én is nagyon nagyon… - majd lefeküdtünk kis kifli nagy kifliben, és így ért utol minket az álom. 

1 hónappal később. 

Jimin még mindig várat magára. De Hobi is teljesen el zárkózik előlem, nem lehet két értelmes szót váltani vele. Már többször lementem hozzá, és legutóbb Jimin is jött velem, de még így is hajthatatlan volt. Egyszerűen nem értem, miért baj az neki ha boldogok vagyunk. Viszont Jimin és köztem egyre laposabb minden. Ő csak a kicsivel foglalkozik, viszont nekem meg a falkát kell vezetnem. Ami valljuk be elég nehéz, de megbirkózom vele. Amíg itt van nekem a szerelmem, és a kicsik addig senki és semmi nem állhat az utamba. Anyámmal mostanában sokat beszélek és adott legutóbb egy jó tippet, vagy tanácsot ki minek nevezi. De szöget ütött a fejembe a dolog és egyre jobban hajlok rá. Mert Jiminért mindent megteszek. Ha kell még ezt is. Másnap reggel korán keltem és hamar elindultam a Chion falkához egy megbeszélésre. Ami ha jól sikerül szerelmem igent fog mondani. Ahogy odaértem egyből beengedett a két őr, és a faluba tovább másik 3 őr kísért. Majd beengedtek a házba, és a szobalány vezetett be Hobi irodájába. 

-Elnézést! De vendége érkezett. - ejti a szavaknak a száján a kislány és az asztal mögötti alfára néz. Hobi lassan felnéz a papír halomból, és amikor észrevesz gúnyos mosolyra húzza a száját. 

-Hobi. - szólítom meg, mire leteszi a tollat a kezéből és feláll a székéből.

-Elmehet!-int a lánynak aki ért belőle és hátrálva elhagyja a szobát. 

-Mi szél hozott Jungkook? 

-Beszélni szeretnék veled. Egy fontos dologról. 

-Tessék! Hallgatlak. - int a kanapé felé, hogy üljek le. Majd ő is helyet foglal a fotelba.

-Szóval? Miről lenne szó!? 

-Figyelj én nem akarok viszályt sem háborút! Ezért jöttem ide, hogy békét ajánlják neked! És remélem áldásodat is adod ránk. 

-Jungkook ezt már egyszer megbeszéltünk. 

-Tudom de kérlek hallgass meg. Jimin nem add választ nekem, amíg nem bólintasz ránk. Mert azt akarja, hogy te kísérd az oltárhoz. És te adjad át nekem a kezét. De ezt nem lehet kivitelezni addig amíg ilyen gőgös vagy. Én eljöttem hozzád és békét ajánlottam. Most már csak rajtad áll a dolog. És szeretnélek meghívni a karácsonyi vacsoránkra. Mit válaszolsz? 

-Kook ezt még meg kell gondoljam. Nem szeretném ha az öcsém boldogtalan lenne. Én nem ilyen párt képzeltem el neki. Remélem megérted!? - egy fejrázással felálltam majd az ajtóhoz léptem. 

-Remélem a vacsira eljössz Jiminek sokat jelentene! Jövő héten csütörtökön hat óra. - evvel kimentem a helységből és hazafelé indultam. Lassan eltelik az egy hét és már a házban mindenki lázban ég. Jia annyira izgatott, hogy folyton a fa alatt ül és karácsonyi dalokat dúdol. Jiho még szerencsére nem ért semmit de ő is érzi, hogy felbolydult a ház.  Én is izgatott vagyok, hogy minden rendben sikerüljön. Namjoon és Jin sokat segítettek, ahogy Yoongi és Tae is. Mindenkinek annyira halász vagyok. Majd eljött a várva várt este csütörtök van háromnegyed hat. Már minden készen áll persze Jimin nem sejt semmit. Szép kis meglepetés lesz neki. Remélem örülni fog. Ahogy elüti az óra a hatot mindenki a nappaliba gyülekezik. Majd szerelmem is lejön Jihoval a karjában. Annyira gyönyörű és annyira szeretem, hogy bármit megadnék neki. Gondolkodásomból egy apró kéz ránt vissza. Jimin az összekulcsolta a kezünket így húzva engem az ebédlő felé. De hamar hárítom a manővert és leültettem a szófára. 

-Oda még nem mehetsz be.-simítok arcára finoman amibe bele bújik mint egy ölelni való kiscica. 

-Engem vártok? - egy éles hang csapja meg a fülem és mindenki a hang irányába néz. Majd kedvesem felpattan a helyéről és elé siet. 

-Bátyám! Köszönöm… - szipogja el a mondat végét. 

-Na ne bögj már inkább hadd nézem meg az unoka öcsémet. - óvatosan átveszi a karjaiból Jihot és biccent felém egyet. 

-Kicsim gyere kérlek.-szóltam oda Jiminek. Aki egyből előttem termett és kérdően nézett rám. 

-Gyere kérlek nézzük meg minden rendben van e az ebédlőben. - Majd húzni kezdtem magam után és a vállamon át visszanézve a többiekre mosolyogva bólintottam. Lassan bevezettem a sötét helységbe és hamar a kezébe adta a kis dobozkánkat. Majd a fülébe súgtam. 

-Boldog karácsonyt életem.-ekkor kivilágosodott minden és meglátta az oltárt és a papot. Mindenki tapsolva jött be utánunk, Hobi oda lépett Jiminhez és átölelte.

-Boldog karácsonyt öcsi. Áldásom rátok. - puszit hajába, és átadta a kezét nekem. Az oltár elé sétáltunk, a pap belekezdett a mondatba. De csak azt hallottam, hogy felteszi a kérdését nekem. 

-Te Jeon Jungkook akarod e az itt megjelent Park Jimint hites férjedül? - gondolkodás nélkül vágtam rám, hogy.. 

-Igen! - ekkor a pap Jimin felé fordult, és ugyan ezt a kérdést feltette neki is. És ő is rávágta az.. 

-Igen. 

-Mától fogva férj és férj vagytok. Megcsókolhatod!-lágyan arcára simítottam és ajkait megcélozva egy szenvedélyes csókba forrtunk össze. 

Mindenki éljenzés és fütyültek majd a rizs szórás sem maradhatott el. 

-Nagyon szeretlek Jimin!

-Én is szeretlek Jungkook!

Ez a pár év sok mindenre megtanított. És én határtalanul szerelmes vagyok abba akit most elvettem férjül.

The End.

Köszönöm, hogy velem tartottál ebbe a történetbe. Nagyon szeretlek titeket!! És ezzel szeretnék minden kedves olvasónak és követőmnek Áldott békés karácsonyt kívánni. 😭🥺🤧🌲🥰🥰
❤️Jikook Forever. ❤️




Comic Soon 2021. Január
Határtalan Szerelem 2.évad!

Tartsatok velem akkor is. Puszi és szeretlek titeket.
© Virg224 ,
книга «Határtalan Szerelem (Jikook) Complete.».
Коментарі