Az emberi szív ingatag. Nincs olyan, hogy örökké. A szerelem gyűlöletbe fordul, a szenvedély közönnyé hidegül, a csalódottságból hála lesz, a neheztelés megértéssé szelídül.

49 Days c. film


TaeHyung halkan szuszogott Szonja mellett a földszinti hálószobában. Ez is egy újabb engedmény volt, amiért jól viselkedett. Nem kellett a pincébe mennie, hanem aludhatott a férfival, a kutyus pedig a lábuknál. A lány az oldalán feküdt, Tae arcát tanulmányozva, mely annyira nyugodt és békés volt, akár egy angyalé. Szonja az ajándék után és az egész napos türelmes, kedves viselkedése után kezdett elbizonytalanodni a szökését illetően. Elvégre, hogyan tudni haragudni egy ilyen édes srácra, akitől kapott egy tündéri kutyuskát ajándékba?  Aznap sokat nevettek együtt, nem csak az állaton, egymáson is. Ahogyan furcsábbnál -furcsább neveket találgattak a házi kedvenc számára, kifejezetten szórakoztató volt.

Őszintén szólva, már nem is emlékezett arra, miért neheztelt TaeHyungra. Persze, kiabált vele és megütötte. De valahol igaza volt. Zavarta őt a munkájában és nem fogadott szót. Most pedig bebizonyosodott, hogy ha jól viselkedik és betartja Tae játékszabályait, nincsen gond. Ám felmerült Szonjában a kérdés: TaeHyung mitől fél annyira, hogy a külvilágtól elszigetelve, bezárva akarja tartani őt, egyedül magának?

Ennyire rettegne attól, hogy elhagyja? Ennyire halálosan és őszintén szereti, vagy csupán ennyire megszállott? Szonja lehunyta egy másodpercre szemeit, majd felnyitotta és közelebb fészkelődött a férfihoz. Tae, mintha ösztönösen, még álmában is maga mellett akarná tudni, egyik karját átvetette a derekán és úgy pihegett tovább. A lány halványan elmosolyodott és ujjbegyeivel óvatosan cirógatni kezdte TaeHyung hibátlan arcbőrét, pontosan úgy és olyannyira vigyázva, ahogyan azt ő szokta.

- Miért nem alszol?

A férfi váratlanul felzendülő, karcos, álmos hangjától megugrott ijedtében és szíve szaporán verdesett mellkasában.

- Megijesztettél. - közölte a lány - Majdnem kiújult a prosztatám miattad. - simította szíve fölé tenyerét.

- Kicsikém, nő vagy. Nem lehetnek prosztata problémáid. - mondta fél mosollyal a férfi.

- A mai világban sosem tudni. - bölcselkedett grimaszolva Szonja.

- Őrült vagy. - ingatta fejét a párnán Tae és kinyitotta pilláit, nagy barna szemeivel a lányéiba nézve - Miért nem alszol? - ismételte meg a kérdést.

- Mert néztelek. - felelete egyszerűen - Tudtad, hogy gyönyörű vagy? - görbültek felfelé ajkai.

- Pasira nem mondunk olyat, hogy gyönyörű. - javította ki TaeHyung - Helyes, jóképű, kibaszott jó csávó, de nem gyönyörű. - fintorodott el.

- Te akkor is gyönyörű vagy. - erősködött Szonja és odébb ficánkolva leküzdötte a közben Tae ébredésével kialakult távolságot, mely hirtelenjében roppantul zavarni kezdte - És édes, aranyos, vicces, okos... - sorolta ismét a férfi arcát simogatva - lenyűgöző, rabulejtő, érdekes, különleges, attraktív...

- Bipoláris, őrült, pszichopata, antiszociális, elmebeteg... - tette hozzá TaeHyung sötéten.

- Ne mond ezt Tae. - vonta össze szemöldökeit a lány - Nem vagy pszichopata, sem őrült, sem elmebeteg. Csupán egy kicsit más. - kelt védelmére.

- Szonja! - hívta keresztnevén, ami nagyon ritka volt és szokatlan tőle - Elraboltalak és fogvatartalak. Ez nem normális. Tisztában vagyok a tetteimmel, azok következményeivel és súlyával. - mondta komolyan.

- Ezt nem értem. - ráncolta homlokát a másik - Akkor miért tetted? Miért teszed most is?

TaeHyung hosszan tekintett szerelme kékeszöld íriszeibe, arcára, minden egyes porcikájára, mely arc magasságban volt. Kíváncsi volt a reakciójára, a mimikájára, amiből kiderülhet, mit gondol erről, hogyan viszonyul hozzá.

- Mert élvezem. - válaszolta lassan és határozottan - Élvezem, hogy kisajátíthatlak, egyedül az enyém vagy, nincs senki másod rajtam kívül és rám kell hagyatkoznod. Felizgat a tudat, hogy uralkodhatok feletted, birtokolhatlak és egyedül én érhetek hozzád... Mert én ilyen vagyok. El vagyok cseszve Kicsikém, te pedig...egy idő után ugyanannyira beteg leszel, mint én és ugyanannyira élvezni fogod, ha nem jobban. - csillogtak furcsa fénnyel szemei a félhomályos szobában.

- Nem. - lehelte a lány felülve a matracon - Ez sosem fog megtörténni. - menekült ki onnan, vissza az utált pincébe.



*§*§*§*



Csütörtök délelőtt Szonja kávésbögrével a kezében, a nappali szőnyegén ülve labdázott Guccival, a kutyusával, míg Tae kanapén ücsörgött, laptopjával. Ismét lefoglalta munka és a lány már tapasztalatból tudta, hogy ez egy kifejezetten kényes szituáció. Csendesnek és észrevétlennek kell lennie, különben megint feldühíti a férfit és bekattan. Igazából, neki nem az esett rosszul, ahogyan akkor viselkedett, de még talán a fizikai bántalmazáson is át tudott volna siklani. Hanem, amiket mondott. Megalázó, degradáló és végletekig lealacsonyító volt Tae aznapi viselkedése. Ráadásul, olyasmiket vágott a fejéhez, amiről ő nem tehet. Szonja nem akart sosem eltartott nő lenni! Dolgozni akart, mindent önmagának megteremteni és saját készleteiből finanszírozni kiadásait és esetleges pasija ajándékait. Nem ő kérte Taehyungot, hogy zárja be. Szívesen eljárt volna ő munkába is, vagy vállalt volna akár otthoni megbízatásokat, amivel legalább pénzt kereshet. Elvégre, sütő volt. Konyha volt, szakértelem is volt. Megcsóválta fejét. Tae sosem engedne neki ilyesmit. Pedig, mennyire boldoggá tenné egy effajta aprósággal. Gucci hangos ugatása kirángatta gondolataiból és riadtan kapta a férfira szemeit. TaeHyung frusztráltan masszírozta orrnyergét, ami semmi jót nem ígért.

- Kicsikém, elhallgattatnád kérlek? - kérdezte némi ingerültséggel hangjában.

- Ne haragudj Tae, persze. - szabadkozott rögtön.

Igyekezett lecsitítani a vidáman ugató és futkározó állatot, aki úgy tűnt, teljesen felspanolt valamitől.

- Lehet... - kezdte félve a lány - ki szeretne menni futkározni egyet. - harapta be alsó ajkát idegesen.

- Később kiviszem. - morogta Tae.

- És ha bepisil, vagy bekakil? - vetette fel.

- Azt mondtam, később. - szűrte fogain át a férfi, gyilkos tekintettel.

Szonja nagyot nyelt rémületében és kockáztatva testi épségét megtette az egyetlen olyan dolgot, amiről úgy vélte, megnyugtathatja párját. Felpattant a földről és TaeHyung elé lépdelt, majd lágyan simogatni kezdte az arcát. A férfi bele simult kedvese puha tenyerébe, pilláit lehunyva és valóban megnyugodni látszott. Szonja nem akarta, hogy Gucci igya meg Tae elborult elmeállapotának a levét és ne adj' Isten, a kutyát is bántsa.

- Sok munkád van még? - érdeklődte halkan a lány a gépre lesve.

- Mindjárt végzek. - mormolta a férfi továbbra is lehunyt szemekkel.

- Akkor hagylak. Lemegyünk Guccival a pincébe és ha becsinál, feltakarítom. - ajánlotta és elvette tenyerét a másik arcáról.

Tae utána nyúlt, meggátolva a távozásban és finoman vissza húzta magához, amivel meg is lepte szerelmét. Nyílván azt hitte, ez alkalommal is eldurran az agya és hármuk közül valaki megszívja. Igen, eszébe jutott, hogy egyszerűen csak földhöz vágja azt a rühes kis korcsot, de azzal elijesztené és magára haragítaná a lányt és ezt nem akarta. Annyira jó volt végre normálisan lenni vele. Kedveskedni neki, átölelni, megcsókolni. Nem pedig uralni és kiabálni, megbüntetni. Tudta, hogy Szonja okos és a saját érdekében nem fogja áthágni a szabályokat, hanem jó kislány lesz és szófogadó, ezzel megkönnyítve mindkettőjük dolgát. Igaza lett. Újabban kezesbárányként viselkedett és nem próbált megszökni tőle, hanem mintha bele törődött volna a sorsába. Nem akarta, hogy ő is ugyanarra a sorsa jusson, mint az előző kettő csaj. Nem, Szonja teljesen más volt. Egy kicsit talán ugyanannyira őrült, mint ő és ezt imádta benne.

Ölébe ültette a döbbent lányt és pólója alá nyúlva simogatta végig a gerince mentén, amitől libabőrözött.

- Maradj itt velem. - kérte halkan folytatva a kényeztetést.

- Nem akarlak zavarni a munkádban és feldühíteni. Nem szeretem, ha mérges vagy. - suttogta a lány, bár szavainak ellentmondva ujjaival Tae arcát cirógatta.

- Csak maradj itt mellettem, amíg befejezem. Pár perc az egész. - ígérte TaeHyung.

- De Gucci...

- Ha itt maradsz velem, akkor utána kivisszük azt a kurva kutyát szarni és futkározni. - morogta a férfi.

Szonja szemei kitágultak a felismeréstől és egész testében megdermedt az izgatottságtól. Tae elégedett mosolyra húzta ajkait.

- Jól hallottad Kicsikém. - bólintott - Kijöhetsz te is. - közelebb hajolt a sokkos kedveséhez - De, ha szökni próbálsz...- mondta ijesztő ábrázattal és veszedelmesen villogó szemekkel, amitől a lány nagyot nyelt - megölöm a kutyát...