Bevezetés
1.rész
2.rész
3.rész
4.rész
5.rész
6.rész
7.rész
8.rész
9.rész
10.rész
11.rész
12.rész
13.rész
14.rész
15.rész
16.rész
17.rész
18.rész
19.rész
20.rész
21. rész
22. rész
23. rész
24. rész
25. rész
24. rész

Ez lelkesedést adott nekik, és ennek megfelelően Max teljes erejét a nyílba irányította bele. Az égen nyilak ezrei jelentek meg, amelyek egyenesen az ellenséget vették célpontjuk alá. Gaia kitért a támadások sorozatai alól, és egyenesen Maxot vette célpontba. Szerencsére Nüx hamar reagált rá. Max felé haladó sziklákat sikeresen kitérítette, és csak egy hajszálon múlott, hogy Gaia elnyeli Maxot. Max kétségbeesve kapaszkodott Nüxbe, megpróbálta kisebb nagyobb sikerrel elérni, hogy megnyugodjon. Szerencsére ez sikerült neki, így már teljes erejével rájuk zúdította a nyílzáport.

Valér sem tétlenkedett sokáig. Ő is előrántotta azt a fegyvert, amelyet Khaosztól sárga. Elrugaszkodott a földtől, egyenesen felfelé száguldott az ütközett felé. Szelek már nyugtalanul várták ezt a pillanatot, mikor ők csatlakozhatnak hozzájuk. Süvítő hangok szelték át az eget, de Valér érkezésével még hangosabbak lettek. A lovaikat alig tudták megzabolázni, annyira szeretnének odalent pusztítani, szabadjára vágtázni, minket nem tudnak kárt tenni. Valér teljesen megértette a kívánságaikat, és gyorsabban vette a folyamatot. A lándzsáját felfelé tartotta, aminek a végén kisebb nagyobb villámok cikáztak. Valér még erősebben koncentrált, így már a villámok száma és az erősége is jóval megnőt. Óriási villámok cikáztak az égen, különböző gömbvillámok is megjelentek. Valér a lándzsáját az ellenségük irányába irányította,

Ez a két támadás nem volt elegendő, hogy az egészet elpusztítsák. Max és Valér jól küldték a nyilaikat és villámjaikat, de kezdtek kifogyni az energiából. Újabb és újabb szörnyek jelentek meg, amit már nem bírnak tartani. Amelyiket egyszer megölték, az mindig tíz perc elteltével újra ott volt a csataéren. Könyörtelen mészárlásnak tűnt az egész. Khaosz, Nüx, és Erósz már nem bírták tovább tartani. Khaosz nagy nehezen megsemmisítette Tartaroszt és Ereboszt. Erósz több mint a felét legyőzte a titánokból, titaniszokból valamint a hekatonkheirekből. Nüx még mindig Gaiaval viaskodik, de már nem bírja sokáig.

Az égben megjelentek a különböző repülő szörnyek is, és akadtak köztük újabbak is, melyekről még sosem hallottak vagy láttak. Ilyen volt például egy olyan valami, mely a sárkányhoz hasonló kinézette van, de keveredik benne egy kis szarvas az agancsa végett, egy macskaféle, melynek csak a farka olyan. Valamilyen patás állatok is lehet benne, mert a hosszú lábai patákba végződtek, de ezek is különböztek. A mellső lábai páratlanujjú, míg a hátsó két lábán pedig páros ujjú pata található. Az egész állat fekete színben pompázott, kivéve a szemei, mert azok bíbor vörösen világítottak. Ez a valami egyenesen Marcit vette célba. Zuhanó repülésben közelítette meg, de az útját Khaosz elállta. Kivont karddal, melyet már a skarlát folyadék beterített rontott rá. Ahogy a penge találkozott a pikkelyekkel darabjaira tört. A szörnyet ez meg sem tántorította ugyan úgy folytatta tovább a támadást, de ezúttal akadályba ütközött. Khaosz bár elveszítette a fegyverét, az ereje még mindig a csúcson van. De ez mit sem ért az ismeretlen szörny ellen. Minden támadása vagy védekezése hatástalan volt. A játékot megunva a sárkányként kinéző valami tüzet fújt egyenesen Khaoszra. Khaoszt lángok lepték el, melyek még az ő testét is marcangolták. Khaosz erejét elvesztve egyenesen a föld felé zuhant, és eszméletlenül terült el a földön, ahol sok bajtársai is vannak.

Marciban harag és szomorúság gyülemlett fel. Erejét elvesztve vitte be mindegyiket a kardba, mely hangos zajba kezdett bele. Újfent mindenki megállt egy pillanatra, hogy megtalálják a hang forrását. Ez a hang nem más volt, mint a Halál. Az elhunyt lelkek síkitásai, rimánkodásai zengte be a völgyet. Eközben az ég még feketébb lett, szinte már nem is lehetett látni semmit. Még Nüx sem látott semit, pedig ő is mindig a sötétségben tengette napjait. Marcit már semmi és senki nem érdekelte. Kihez végre tudott ragaszkodni, őt megölték. Legalábbis ő úgy gondolta. Nem láthatta, hogy csak ájultan fekszik Khaosz a földön. A mérhetetlen nagy poklot eresztett le rájuk. A penge vidáman szelte át a testeket, senkit sem kímélve. Miért is hagyta volna ki azokat is, melyek az ő oldalán állnak? Mindenkit el akart ott pusztítani, melyet Marci az engedéjét adta, se ezzel az összes láncot elszakította, mely a gazdájához kötötte. 

© ktimi13,
книга «A fehér farkas -befejezett».
Коментарі