Már csak arra kapták fel a fejüket, hogy valaki benyitott.

Jimin nagyon megijedt a hirtelen ajtónyitódásra, és rögtön abbahagyta mondanivalóját, hisz ott volt ő. Ő, akire minden nap órájában gondolt. A lány, amint meglátta a síró fiút, nem érdekelte az, hogy ezzel veszélyeztetheti a gyakornokságát, odament a még mindig lefagyott Jiminhez, és felpofozta őt. Jimin feje oldalra bicsaklott, de egy hang se jött ki a torkán úgy, hogy ő is a teremben volt. Rettentő rosszul érezte magát amiatt, hogy Jungkookal kiabált, amikor nem is tett semmi rosszat, ráadásul ő is meglátta, és valószínűleg hallotta is. Jungkook is meglepődve figyelt, de még mindig szipogott. Nagyon rosszul esset a Hyungjának a szavai, és azért örült valamennyire annak, hogy jött valaki, aki majd segíthet neki, de még mindig benne volt az a félelem, hogy mi van ha őis bántani fogja őt? Ugyan! Ez a lány sosem bántott senkit se, mindig segített ott, ahol tudott, még akkor is, ha vele nem voltak kedvesek, erre példa a gyakornok társai.

Míg Jimin nem szólalt meg, és még mindig le volt fagyva, a lány megfogta a maknae kezét, és kihúzta őt a teremből, egyenesen már megint abba a takarítószertárba, ahova Jungkook ment Taehyung után. Leültette őt egy székre, és adott neki egy zsebkendőt, amit rögtön el is használt. Már nem sírt, de meglátszott rajta, hogy bizony volt valami. A lány próbált mindent megtenni, hogy megnyugtassa a fiút.

De ahogyan Jungkook jobban megnézte a lányt, valakire emlékeztette, de fogalma sem volt kire. Bámulta a lányt, aki eközben kidobta a zsebkendőt, és bezárta az ajtót, ugyan úgy, ahogyan azt ő is tette.

- El szeretnéd mondani, hogy mi történt? - nézett a szemeibe a lány, de Jungkook valamiért melegséget látott bennük, olyat, amilyet egy anyában, vagy egy testvérben lehet látni. Jungkook valamiért azt érezte, hogy neki bármit elmondhat, ezért belekezdett.

- Hát, az volt, hogy Jimin Hyung azt mondta, hogy mondjam el neki, hogy ki tetszik nekem, mert tetszik valaki. És amikor mondtam neki, hogy ő nem lány, elkezdett velem kiabálni. Őszintén nagyon megijedtem - kezdett szipogni újra, a lány pedig fogta magát, és megölelte a síró fiút. Ez az ölelés másabb volt, mint bárkié. Úgy érezte, hogy olyan mintha egy családtagja lenne.

- Szóval, az volt Jimin problémája, hogy nem lány a kiszemelted? - kérdezte óvatosan, mire a fiú óvatosan bólogatott, felkészülve a legrosszabbra. - Ezzel nincsen semmi baj. Nem is értem Jimin miért akadt ki ennyire. Ha fiút szeretsz, akkor őt szereted. Nem lehet rajta mit változtatni. De nem is baj, mert azt szeretsz, akit szeretnél. Ha ő is viszont szeret, akkor minden rendben lesz, ha meg nem, akkor próbálkozz, hisz ki ne állna ellen neked? - itt kacsintott egyet mire Jungkook elpirult a gondolattól, hogy flörtölnie kéne Taehyunggal.

Még kicsit beszélgettek, Jungkookot meg is nevettette a lány, aminek nagyon örült a gyakornok. Mikor már látta a fiún, hogy nagyjából rendben lesz, kimentek. Mielőtt elment volna egy másik irányba, megfogta a fiú a csuklóját.

- Az utolsó dolog, amit szeretnék kérdezni, az az, hogy mi a neved? - nézett rá kíváncsian, a lány pedig aprót mosolygott a fiú kíváncsiságán, és bár tényleg elfelejtett bemutatkozni, de a helyzet úgy hozta, hogy nem tudta megtenni.

- Kim April - mosolygott még egy utolsót rá, mielőtt visszament volna a termükbe, ahol már csak ő volt, és a sok szemét, amit direkt hagytak ott neki, hogy minél később tudjon hazamenni, de még ez sem vette el a kedvét, mert tudott segíteni még egy embernek, és ez mindig boldoggá tette őt. De mostmár amennyire kedvelte Jimint, most annyira utálta a tette miatt.

Eközben Jungkook is visszaért a gyakorló termébe, ahol már a hat tag, várta őt idegesen. Amint Jungkook benyitott öten rögtön számonkérték, hogy mégis mit csinált eddig. Jimin próbált meghúzódni, és remélte, hogy nem fogja megemlíteni, hogy mit csinált. Nagyon szégyellte magát, mert nem akarta ennyire leszidni őt, sőt le se akarta őt szidni, csak valahogy hirtelen lett ideges. Annyira félt, hogy ezzel elveszítette őt, pedig még nem történt semmi pozitív kettejük között, és ez zavarta őt. A próbának a végén, mindenki kiment a teremből, kivéve a páros. Jimin nem értette, hogy miért tartotta bent Jungkook, most ő félt, hogy mit akarhat, de semmi félni valója nem volt pedig.

- A neve Kim April, és 17 éves április 2-án született. Kedvenc színe a zöld, és a sárga. Egyenlőre ennyit tudtam meg. - sétált ki ő is. Jimin nagyon örült, hogy Jungkook megtudott róla pár dolgot.