Kissé fájt a lába a beütött részen, de még mindig csak a fiatalabb szemébe nézett.

Nem tudtak elszakadni egymás tekintetéből, mintha valami ott tartotta volna őket. Jungkook is felkelt, amit most Taehyung figyelt végig. Jungkook is leült a saját ágyára, így mostmár egymással szemben ültek, és úgy bámultak egymásra.

Hirtelen mind a kettejük az ablakra szegezte a tekintetüket, mivel valami koppanást hallottak az ablaküvegen, mintha valaki megdobta volna azt valamivel. Végülis, ez is történt, mintha valaki nem akarta volna, hogy így nézzék egymást. Ilyen.. szerelmesen.

A következő napon mindannyian otthonmaradtak, mivel nem volt aznapra programjuk. A mai napon csakis pihenni akartak, persze nem mindenki. Ott volt Jimin, aki aznap akarta elkezdeni a hódító hadműveletét, hogy April beleszeressen. Meg akarta mutatni neki, hogy nem csak az az agresszív oldala van, amit ő látott, hanem van neki egy romantikus oldala is. Úgy tervezte majd ír neki leveleket, verseket, és majd elhívja őt egy randira, ahol majd ha minden jól fog alakulni, akkor majd talán még a végén összejönnének. Legalábbis, ez volt Jimin nagy terve. Végülis, idol, biztosan írt már dalszöveget, nem? Persze, könnyen megy, ha nem nyomás alatt kell írni, ráadásul olyannak, aki fontos neki.

Leült az asztalához egy füzettel, és egy tollal, hogy majd akkor ír egy szerelmes verset majd neki. Persze, mondani könnyebb, mint megtenni. Több órát ült az asztala felett, hallgatott zenét. mászkált, hátha majd kitalál valamit, de nem nagyon jutott eszébe semmi. Végül megírta nagy boldogan, amikor jött az ihlete, bár kissé nyálasnak gondolta, de remélte ez tetszeni fog majd a lánynak. Nem tudta mikor, és hogyan adja oda neki, hiszen nem tudta hol gyakorol, mikor hol van, így újra Jungkook segítségét kellett kérnie. Nem akart úgy tűnni, hogy nyomul, hanem szépen lassan akarta elnyerni a szívét.

Kiderítette, hogy mikor lesz vége az aznapi próbájának, így bement a cégéhez, odaadni Aprilnek, persze titokban. Odament a teremhez, ahol éppen pakolászta a többiek szemetét. Nem maradhatott otthon, ott kellett lennie a próbán, és néznie kellett, ahogyan a többiek táncolnak, közben próbálta megjegyezni a lépéseket. Persze, senki se szánta meg, hogy segítsen neki pakolni, sőt még több szemetet hagytak ott neki mint szoktak, mondván direkt törte el a kezét. Most még lassabban is tudta szedni, mivel az egész keze be volt már neki gipszelve, így csak egy kézzel tudott takarítani. Jimin odament volna legszívesebben, leültette volna egy székre, és összeszedte volna ő maga, és le is szidta volna a gyakornoktársait, amiért így viselkedtek vele, de tudta nem használna, sőt csak rontana a helyzeten.

Egy papírra írta le a versét, amiből egy papírrepülőt hajtogatott, üres részére ráírta April nevét, hogy tudja övé a levél nem másé. Vett egy nagy levegőt, és bedobta a terembe, pontosan a lány mellé, amit April észre is vett. Jimin óvatosan lesett ki az ajtó mögül, nehogy észrevegye őt. April kérdőn nézett, hogy ez mégis mi lehet. Nagy nehezen fel tudta venni, és széthajtogatta. így meglátta a levelet, amit nem tudta kitől és miért kapta, hiszen őt senki sem szerette tudta szerint, kivéve Jungkookot, de őt is csak testvérként.

" Ahogyan a szemeidbe néztem,
Elvesztem, segíts kérlek.
Nem tudlak kiverni a fejemből,
Úgy érzem a megszokott fekete-fehérből,
Már csak téged látlak,
És én örökre várni foglak. "

April nem tudta mit higgyen. Azt gondolta, hogy csak viccet akartak belőle űzni. Nem gondolta, hogy ez tényleg egy valós üzenet lett volna, így fogta magát, összegyűrte a papírt, és kidobta a kukába, és folytatta a szemétszedést. Jimin szomorúan nézte végig, hogy mit csinál April a több órás munkájával pár másodperc alatt. Számított arra, hogy valami ilyesmi fog történni vele, de volt benne egy apró remény, hogy pozitívan fog a levelére reagálni. Halkan sétált el a teremtől, mintha ott se lett volna. Nem gondolta volna, hogy April ezt meghallja, de már nem láthatta meg ki is volt az, aki azt a papírt dobta be a terembe. Sóhajtott egyet, és kivette a lapot a kuka tetejéből. Széthajtogatta, és újra megnézte. " Vajon komolyan gondolja az a valaki, vagy csak játszadozni akar az érzéseimmel? "

Már réges rég sötét volt, amikor végzett. Kissé félt ilyenkor egyedül mászkálni az utcákon, mivel a város legszélén lakott szinte, mivel csak ott volt olyan albérlet, amit tudott is fizetni. Ígyhát el is indult, gyalog. Attól, hogy Szöul utcái olyanok voltak éjszaka, mintha nappal lenne, félt nagyon is. Félt, hogy bele fog futni pár részeg pedofilba, akik nem csak beszélgetni akarnának vele. Jimin sem ment haza, hanem Aprilt követte. Azt is megtudta Jungkooktól, hogy bizony a lány a város szélén lakik, így követte őt, hogy ne legyen semmilyen baja. Végülis jól jött, hogy követte őt, mert akkor lehet senki se látta volna őt már többet a temetésén kívül.