Jimin nagyon örült, hogy Jungkook megtudott róla pár dolgot.

Persze, még mindig mérges volt magára, amiért így viselkedett Jungkookkal, és egyáltalán nem volt olyan, mint egy igazi barát. De most boldog volt, hogy Jungkook még így is rá gondolt, és segített neki. Úgy gondolta, hogy talán Jungkookal majd közelebb kerülhet a lányhoz, akinek már a nevét is tudta. " Kim April, olyan szép neve van. "  Gondolta magában. Egész hazaúton rá gondolt, azt se vette észre, hogy megérkeztek. Végül mind a heten épségben beértek a házba, és rögtön szét is széledtek.

Taehyung unatkozott egyedül, de nem is ez volt a probléma. A probléma az volt, hogy amíg éppen a nappaliban feküdt a kanapén, valaki rángatni kezdte a bejárati ajtót, később rúgdosni is. Nagyon megijedt, hogy most be akarnak törni a házba, de szerencsére nem jutott be az illető, de sokáig próbálkozott. Ki akart ennyire bejutni a házba? Talán egy sasaeng? Vagy ki lehetett? Úgy döntött inkább nem mondja el ezt senkinek, mert nem akarta még ezzel fokozni a feszültséget, főleg.

Mindegyikük evett, persze rendelt kaját, mert semmi ereje nem volt Jinnek főzni. Evés után, Jungkook átment Jimin szobájába újból, csak most el kellett küldenie onnan Hoseokot, mert ő is ott volt a szobába. Éppen az ágyában feküdt a hasán, amikor Jungkook szólt neki, így nagy nehezen, de átment Jungkook és Taehyung szobájába, hogy akkor ott aludjon a maknae helyén. A szobában maradt páros megint az ágyon ülve kezdett beszélgetni. 

- Hát.. - kezdett bele lassan Jimin a bocsánatkérő szövegébe. - Nagyon sajnálom, hogy úgy beszéltem rólad, nem akartam, csak hirtelen kirohanás volt - sütötte le a szemeit, és így várt a fiú válaszára. 

- Figyelj - sóhajtott egyet, és ujját kezdte birizgálni - Tudod, hogy nagyon szarul esett, és nem tudsz csak egy egyszerű bocsánatkéréssel elintézni. - Jimin nyelt egyet, mert számított valami ilyesmire, de azért reménykedett, hogy nem fogja szóvá tenni. - Szóval, lenne egy ajámlatom. 

- Hallgatlak - bólintott, hisz mi mást tudott volna tenni ebben a helyzetben? Nagyon izgult, hogy mit fog neki mondani, és nem lesz vele olyan, mint ő vele volt.

- Az lenne, hogy én segítek, hogy April megkedveljen, ha cserébe nekem is segítesz, és nem fogod elmondani senkinek, de tényleg senkinek, hogy " Úr isten! Jeon Jungkook buzi! " vagy ilyeneket mondani, és segítesz nekem is, hogy ő megkedveljen engem, rendben? - fejezte be, Jimin pedig úgy fogta fel a szavait sorban. Szóval, annyit kellene tennie, hogy segít Jungkooknak, hoyg megkedvelje őt a srác, ne mondja el senkinek, hogy tetszik neki valaki, és az a valaki egy fiú, és akkor segít neki Aprillal? Még szép, hogy elfogadta! 

Viszont ezt a beszélgetést más is hallotta kívülről. Az illető kezei ökölbe szorultak, és hirtelen eltűnt. Senkinek se tűnt fel. Senki se látta, hallotta, érezte. De vajon ki lehet? Még egy őrült fan? 

A két fiatal jól elbeszélgetettek, egészen hajnal 1-ig. Jungkook halkan visszament a szobájába, és feküdt volna le a sajátjába, de abban már feküdt Hoseok. Lehet nem kellett volna elüldözni, és csak Jiminnel kellett volna elmenniük.. Vissza már nem akart menni, mert Jimin rögtön bealudt, amikor lefeküdt az ágyára, és Jungkook nem akarta őt felébreszteni. Már ment volna ki, amikor megszólalt valaki, Jungkookra a frászt hozva.

- Aludhatsz mellettem ha akarsz - suttogta Tae. Jungkook nagyon megijedt, mert azt hitte mind a kettejük aludt. Kissé zavarban volt, amiért Taehyung feltette ezt a kérdését, persze rávágta volna rögtön az igent, de nem akarta nem akarta elijeszteni még a végén.

- Nem kell, köszi majd alszok lent a kanapén. - hátrált az ajtó felé, és amikor megfordult, nem hallotta meg ahogyan Taehyung is felkel a saját ágyáról és odament Jungkookhoz. Amikor ki akarta nyitni az ajtót, Taehyung megfogta azt a kezét, amivel az ajtóhoz akart nyúlni.

- Mondom, aludhatsz velem. Ez egy enyhe célzás akart lenni, hogy feküdj le mellém, de akkor ezek szerint nem értetted - suttogott még mindig, mert ő sem akarta felébreszteni a szobában lévő fiút. - Na, gyere - húzta maga után. Jungkook elpirult amikor megfogta a kezét, és most nagyon örült annak, hogy nem láthatta az arcát a sötétség miatt. Lefeküdtek az ágyba, egymással szemben, de Jungkook inkább átforult a másik oldalára, így Taehyung csak a fiú hátát látta. Nemsokára mind a ketten elaludtak, de rájuk is fért, hisz mind a kettejüknek nehéz napjuk volt a maguk módján.

Reggel nem egészen úgy ébredtek fel, ahogyan elaludtak. Jungkook a hátán feküdt, egyik keze lelógott az ágyról, másikkal Taehyungot ölelte, aki félig rajta feküdt Jungkookon. Taehyung egyik keze Jungkook kinyújtott keze mellett volt, a másik pedig Jungkook mellkasán.

Nem ébredtek fel, amikor a harmadik személy. Ő csak megdörzsölte a szemeit, és oldalra nézett. " Hát ezek mit csinálnak? "