" Nem értem. Ha utálom, és konkrétan a pokolra kívánom, miért olyan jó érzés a karjaiban lenni? "

Mint kiderült hála Jungkooknak April keze eltörött, és bekötötték. Nem győzött sajnálkozni a fiú, de a lány mégsem haragudott rá. Nem rá. Megint Jiminre volt mérges, azt hitte minden az ő hibája volt, akinek nem ment oda hozzá bocsánatot kérni, ahogyan azt Jungkook is tette. Most legalább egy hónapig kellett kihagynia a tánc órákat, ami miatt félt, hogy fel fogják vele bontani a szerződést, azt pedig nem akarta. De már egyre többet gonolkozott, hogy beállít a nagyfőnök elé, hogy nem akar idol lenni, hanem csak producer. Gondolta, ha csak zenét gyárt, akkor is majd vissza tudja majd fizetni az adósságait, amit a cége adott neki különféle tánc, ének órák miatt.

Bár félt akárkinek is beszélni tervéről, már magában elhatározta mit is akar, és már csak reménykedni tudott, hogy minden rendben fog majd zajlani. Bár már tudta, az élete már meg van pecsételve a szerődése miatt, de attól függetlenül próbált mindig egy boldog, mosolygós lánynak tűnni a többiek előtt, akármennyire is utálták őt, és akármennyire is szóltak be neki, ő csak mosolygott, mintha minden rendben lenne, pedig nem volt.

Ő volt az egyetlen, akinek nem adott a cég dormot, hogy a többi gyakornokkal lakhasson. Mindig valamilyen okuk volt, hogy miért ne költözzön hozzájuk, így nem tudtak mit tenni. Egy aprócska albérletben lakott, amit aligha tudott fizetni. De kit érdekelt, hogy hogyan élt? Senki se figyelt rá, kiskorában csendes gyerek volt, akinek nem voltak barátai. Sosem volt az a barátkozós típus, inkább ő volt az, akit az osztályok mindig tudtak piszkálni.

Na de térjünk is vissza az otthon alvó Taehyunghoz. Egyedül volt, még mindig Jungkook ágyában pihent, ígyhát nem is vette észre az ablak mellet lévő alakot. De hogyan lehet ott az ablak mellett, amikor emeleten van a szoba? Úgy, hogy simán fel lehet mászni az ablak mellé. De ki lehet az már megint? Tán egy őrült fan? Vagy már megint ugyanaz a rajongó, aki már ezek előtt is követte Taehyungot? Az alak elővett egy telefont, és lefotózta az alvó fiút. Félmosolyra húzta száját, de nem sokáig tudta élvezni a látványt, mivel meglátta hogy hazaért a banda, így ő is eltűnt, mintha ott se lett volna. Jungkook felment a szobájába, és lefeküdt volna az ágyára, ha nem lett volna ott Taehyung. Nem kicsit lepődött meg, hogy a fiút ott látta. A lehető leghalkabban próbált közeledni hozzá, hogy még véletlenül se keltse fel őt. Sóhajtott egy mélyet, és odahajolt szépen lassan a fiú arcához, miközben egész végig a szemeit bámulta, mikor ébred fel. Mikor látta, hogy nem fog felébredni, óvatosan adott a szájára egy hosszú puszit. Ott tartotta több másodpercig, miközben becsukta a szemeit, és úgy élvezte szerelmének puha ajkait.

Taehyung felébredt erre a kellemes érzésre, amit eddig csak egy embernél érezhetett. Kinyitotta a szemeit, és meglátta a maknae-t, aki még mindig nem vette észre, hogy Taehyung már ébren van, és figyeli őt. Mivel látta, hogy Jungkook nem fog még elhúzódni, ezért Taehyung óvatosan megmozdította a saját ajkait, hogy visszacsókoljon. Jungkook annyira megijedt, hogy nem csak elhúzódott, és hátrált pár lépést, hanem fel is bukott a saját lábaiban, és elesett. Taehyung felült az ágyában, mikor meglátta, hogy a maknae bizony eltaknyolt. Jungkook még egy kis sokkban volt azok után, hogy rájött mit is tett.

Valamiért Taehyungnak tetszett ez a csókszerűség, de ő maga sem értette miért. Valamiért azt kívánta, hátha mégegyszer megcsókolná. Azok után, hogy egyszer megtörtént, valamiért máris többet akart belőle, mint a csókját. Jungkook is valami hasonlót érzett, és hasonlóan Taehyunghoz, ő sem tudta normálisan bevallani magának a saját érzéseit. Úgy remélték ez az egész csók rejtve fog maradni, milyen jó is lett volna! De hát, nem minden tud örökké titokban maradni, minden ki fog derülni egyszer.

A két fiú csendben figyelte egymást. Míg Jungkook a földön, Taehyung az ágyon ülve bámulta. Valahogy egyikük se tudott betelni azzal az érzéssel, amit egymás iránt éreztek. Ezt a bamubulást egy ablaknyitódás szüntette meg. De vajon hogy nyílhatott ki, amikor senki se nyitotta ki? Taehyung szépen lassan felkelt Jungkook ágyáról, és átment a sajátjára, persze Jungkook végigkísérte ezt a szemével, meg nem szakítva a szemkontaktust. Emiatt Taehyung nekiment az éjjeli szekrénynek, ahonnan leesett a nyaklánc, persze ezt senki sem vette észre, Taehyung sem. Kissé fájt a lába a beütött részen, de még mindig csak a fiatalabb szemébe nézett.