- Amúgy, mit gondolsz Jimin hyung-ról?

April teljesen lefagyott a kérdés hallatán. Hogy mit gondol? Nem volt tán egyértelmű? De hát, akkor el kell mondania a véleményét újra, és csak reménykedett, hogy nem fog magából mindent kiadni.

- Hogy is mondjam, nem a szívem csücske. - Jungkook értetlenkedve nézett rá, mondjuk nem hitte volna, hogy amiatt nem kedvelné őt. - Én olyan ember nem akarok, és nem is fogok a barátomnak tekinteni, aki így bánik másokkal. Valamiért a bátyjám jutott róla eszembe - húzta gúnyos mosolyra ajkait - Ő is bántott másokat, de már nem kell miatta aggódni. Megkapta amit érdemel, és ki tudja? Még a végén Park Jimin is megkapja, ami neki jár. De egyenlőre beérem azzal, hogy csak elkerülöm, és nem csinálok egyenlőre semmit. De amint valamit megint tenni fog, akkor tudom mit fogok csinálni. - Vajon mit? Mit akarhatna vele tenni? És a bátyjával mi történt? Hogy érthette, hogy megkapta amit érdemelt?

- Értem. Hát.. lehet át kéne térni más témára, nem? - Próbálkozott. Nem akarta, hogy megutálja Jimint. Ez nagyon nem jó, hogy egyenlőre gyűlöli őt, szóval ezt mondania kell Jiminnek, hogy nehéz lesz neki, de még mennyire!

Addig elbeszélgettek, amíg Jungkook nem kapott egy hívást, hogy azonnal menjen vissza a próbára, mert már fél órája elment. April megijedt amikor meghallotta, hogy már fél órát elbeszélgettek, és egy gyors és halk köszönés után futni kezdett a próbaterme elé. A többiek nélküle próbáltak, mintha ő ott se lenne. Már megszokta, hogy ennyire kiközösítik csakis azért, mert ő nem ázsiai származású volt. Már azon gondolkozott, hogy inkább idol helyett producer lenne, mivel a tánc se ment annyira, mint a gyakornoktársainak.

De térjük is vissza Jungkookhoz, aki már nagyban próbált a többiekkel. A mostani próbájuk is jól sikerült, és a végén Jiminen és Jungkookon kívül mindenki haza ment. Ők ketten még bentmaradtak " gyakorolni " ami abból állt, hogy kibeszélték egymás szerelmi életét, mintha csak gimis kislányok lettek volna.

- Mit mondott? Mondott valamit rólam? - és folytatta volna még a kérdések feltevését Jimin, ha Jungkook nem rakta volna rá a tenyerét a hyungja szájára.

- Csak fogd be. Mondom. Szóval, megkérdeztem mit gondol, rólad, de azt mondta, hogy utál, kb. annyira mint a bátyját, amit kicsit furának tartok, mert általában a testvérek szeretik egymást. - Kivéve ha az egyik bántja a másikat. Fizikálisan és lelkileg egyaránt. Persze ők erről mit sem sejtettek, de akkor mi lehet April bűne amiről senki sem tud?

- De akkor mit kéne csinálom? Adj ötletet! Basszus, most egy életre megutált? - Jungkook erre mit csinál? Belerak egy cipőt a szájába. Végülis, az is valami. Jimin undorodva veszi ki a lábbelit a szájából, és fut el a legközelebbi csaphoz kimosni a száját. Jungkook nevetett a reakcióján, és megvárta amíg visszaért.

- Bazdmeg minek kellett? Most őszintén. Nagyon szar íze volt - vágott undorodott fejet. Jungkook megint elkezdett nevetni, mire Jimin elkezdte őt kergetni, hogy jól megcsikizhesse őt. Jungkook is futni kezdett a fiú elől, a folyosókon. A két fiú hangzavart csinálva futkározott nem figyelve semmire, és senkire. Éppen ezért se vették észre Aprilt, aki éppen egy dobozt vitt a a kezében, amit alig bírt el. Jungkook nekiment Aprilnek, aki elejtette a dobozt, és valahogy hasra esett, bal keze alatta, Jungkook pedig rá. A lány felsikított a fájdalomtól, ami bizony azt mutatta, hogy nem kis baja lett a karjának. Jimin aggódva figyelte a lányt, akiről leszállt Jugnkook, és vele együtt lábra állt April is. A kezén lehetett látni, hogy valószíbűleg el is tört, mivel már a karja azon része, ahol megütötte, már kezdett feldagadni, és feketedni.

Jimin nem is gondolkodott, csak odament Aprilhez, aki amint meglátta a fiút, hátralépett pár lépést, de Jimin felkapta a kezeibe, és futni kezdett vele az orvosi szoba felé. April mozgolódott, persze óvatosan a karja miatt, de nem akarta, hogy ő vigye el, magától is tudott volna menni.

- Jimin, tegyél már le! Nem a lábamnak van baja, hanem a kezemnek! A kezem nélkül tudtommal lehet járni, szóval tegyél le. - próbálta rávenni a fiút, hogy letegye, de mintha meg se hallotta volna ment tovább. Abban a pár percben, amíg nem érkeztek meg, April próbálta jobban megnézni a fiút, persze azértm, hogy biztosan a fejébe vésse, hogy kit kell utálnia.

" Nem értem. Ha utálom, és konkrétan a pokolra kívánom, miért olyan jó érzés a karjaiban lenni? "