Most mit csináljon?

Elgondolkodott, hogy hogyan mondja el neki, hogy valójában nem a lányokat kedveli, de félt. Félt a reakciójától, félt, hogy Taehyung megtudja, félt hogy mindenki megtudja. Nem volt rá képes, hogy elmondja, nem akarta elmondani. Szerencséjére, Jin benyitott, hogy kész a vacsora, így lementek enni.

Jungkook nagy szerencséjére nem említette fel Jimin, hogy tetszik neki egy lány. Lehet azért, mert Jimin félt, hogyha ő megemlíti, akkor neki is meg fogja említeni.

Az este további része nyugodtan telt. Vacsora után, mindenki ment aludni, mivel másnap a gyakorlásnak akarták szentelni a napjukat.

Másnap reggel kissé késésben voltak, de be tudták hozni. Aznap csak heten mentek el, Taehyungot otthon hagyták. Milyen kár is volt.. vagy mégsem?

Jungkook egész végig félt, hogy Jimin mikor fog újra rákérdezni. A gyakorlásuk mint mindig, nagyon jól ment. Nem látszott senkin, hogy idegesek lennének, vagy hogy valami bajuk lenne. Pedig volt. De nem tudták kimutatni, beléjük volt tanítva, hogy mindig a boldog oldalukat mutassák, de amikor csak heten voltak, volt olyan, hogy mindenki egyhangúan figyelt és egymáshoz se szóltak. Ilyen lenne egy.. csapat? Nem. Csak megbánták, hogy ezzel mondhatni tönkretették a saját életüket. Az idol élet nem csupa csillogás, és ezt a rajongók nagy része nem is tudott. A rajongók nagy része, csak a jóképű profin táncoló, éneklő fiúkat látták bennük.

Éppen szünet volt a gyakorlásuk közben, így öten el is mentek a mosdóba, és maradtak ketten. Jimin és Jungkook. A maknae szépen csöndben üldögélt a parkettán, Jimin pedig mellé ült. Jungkook nyelt egyet, mivel azt hitte, hogy megint azzal a témával jön elő. Milyen jól is hitte.

- Akkor, most elmondod? - kérdezősködött. Persze, hogy nem akarta elmondani, így mindenféle hazugságokat próbált mondani, hátha bejön. Hát, rosszul hitte.

- Tudod Hyung.. még nem vagyok benne biztos, ezért nem szeretném elmondani. - ó, pedig teljesen biztos volt benne, de a világért nem akarta volna ezt elmondani.

- Pedig ezt már tisztáztuk, hogy tetszik neked. - itt sóhajtott egyet - És amúgy is. Te is tudod, hogy ki a kiszemeltem, hadd tudjam én is. - itt már azt hitte Jimin, hogy sikere van, de csak azt hitte. Jungkook nem akart beszélni, csöndben volt. - Na, mondjad. - újabb csönd. - Mondjad, már bazdmeg! Nem hiszem el, hogy mindig fogóval kell kiszedni belőled a dolgokat. Mondj egy nevet. Egy nevet. Ennyit kérek.

- Hyung - suttogta - nem vagyok rá képes. Félek a reakciódtól - nézett óvatosan rá. Jimin nem értette, hogy miért félne, ezért is bíztatta, hogy mondja el.

- Na, Jungkook, nem lesz belőle baj, kivéve ha nem az a lány, aki nekem tetszik. - nézte Jungkook arcát, aki csak nyelt egyet, és úgy nézett a fiú szemeibe.

- Hyung - suttogott még mindig - az illető nem lány. Fiú. - hajtotta le megint a fejét. Jimin nem akarta elhinni, hogy ez igaz. Azt hitte, mindjárt kiugrik a kamerás azt mondogatva, hogy az egész csak egy vicc, de nem volt az. Szépen felment benne a pumpa, és ordibálni kezdett a fiatalabbal, arra nem gondolva, hogy ki fogja meghallani őt, és milyen véleményt fog így róla alkotni.

Az a valaki éppen a folyosókon sétálgatott. Gyakornok létére, ugyan úgy ugráltatták őt, mintha erre lett volna felvéve. Még nem debütált, de már nagyon szeretett volna, hogy kiszabaduljon a pokolból. A többi gyakornok utálta őt, amiért ő nem szabályosan került be, hanem csak felfigyeltek rá, és még neki ajánlottak szerződést.

Az illető éppen vitte a kávékat, amit saját pénzéből kellett vennie, pedig nem magának vette. Hangokat hallott, amitől kissé megijedt, így gyorsan lerakva a kávékat elkérte magát, cserébe neki kellett a nap végén feltakarítania a gyarkolótermet. Futott, amennyire tudott, és egy csukott ajtóhoz ért, ahonnan hallotta a hangokat. Mintha már hallotta volna az illető hangját, csak máshogy. Itt ordibált valakivel, és mindennek elhordta őt. Nem bírta sokáig hallgatni, és benyitott.

De hogy mi is történik a két fiú között? Jimin ordibált, de nem is sejtette ki fog benyitni a terembe. A beszélgetés pedig mi volt? Mikor Jimin meghallotta azt a szót, hogy az illető az fiú elszakadt benne az, ami idáig nyugodtan tartotta őt.

- Te.. te meleg vagy? - nézett rá nagy szemekkel, Jungkook óvatosan bólintott - Te buzi vagy! Te retkes buzi! Undorító vagy, menj innen! - ordibált vele, pedig nem is csinált semmit. Most baj, ha szerelmes? Semmit sem vétett! - Hogy van merszed így a banda tagjának lenni, mikor buzi vagy? - Jungkook sírni kezdett, mert erre nem számított. Nem hitte volna, hogy így fog reagálni a Hyung-ja hogy ennyire ki fog akadni. Már csak arra kapták fel a fejüket, hogy valaki benyitott.