-Nem hinném. Ugyan olyan vagyok, mint eddig. -értetlenkedett Axel. Arion és Nich megrázták fejüket. Ők pontosan megértsék Axelen a változást.

~ Ez a valódi énje. -mondta Nich Arionnak.

~ Érzem. Sokkal nagyobb az ereje, mint pár órával ezelőtt volt. Úgy látszik hamar felzárkózik hozzánk, hiába most kezdte el. -közölte vele Arion.

~ Valóban. Már csak három-négy évet kell kibírnunk. -sóhajtott fel Nich.

~ Igazán gyorsabban telhetne az idő. Már nem akarok itt lenni, ezen a szenny telepen.

~ Elhiheted, hogy én sem. Visszafejlődünk, ahelyett, hogy fejlődnénk.

-Minden rendben van veletek? -szakította félbe őket Axel.

-Persze. -mosolygot rá Arion. -Elmondta hogyan tudsz tovább haladni.

-Igen. Nem sokat mondott, de kiindulásnak jó. -gondolkozott el Axel.

-Mit mondott? -tudakolta meg Nich.

-Legfőképpen a gyorsaság és az erő kell fókuszálni. Mihelyst a vidra vízi ragadózó, ezért itt a szárazföldön nehezen fogok vele haladni. De nem lehetlen. Még azt mondta, hogy Nich, te segítsél nekem. A tiedé a gyorsaságra és az erőre megy rá, valamint rendszertanilag a kutyaalkatúak közé sorolva. Ha pedig ez nem működik, akkor a menyéteknek kell utána nézni. Talán azok nagy közelebb hozzám. -fejtette ki gondolatait Axel.

-Értem. A mennyétekről tudok valamit, de akkor majd annak járok utána. Másik részről azt kenem-vágom, ezért azzal kezdünk. Abban jobban tudok segíteni. -mondta Axelnek Nich.

-Én majd az erőben segítek. Végül az a specialitásom. -közölte velük önelégedetten Arion.

-Persze, természetesen. -vetette oda Nich. Nichben is benne van az az erő, ami Arionban. Csak annyi kettejük közt a különbség, hogy míg Arion forrófejű, Nich ennek teljesen az ellentéte. Ezért, mondjuk egy harc során Arion erősebbnek.

-Ne is törődj Nichhel. -legyintette le büszkén Arion. Nich nem szeretett volna ebbe a kicsinyes vitába beleszállni. Neki annyi is elég, hogy Arionra ügyeljen -ami nem éppen egy könnyű feladat -, utána nézzen a mennyéteknek, tanítsa Axelt, és még másra is gondoskodjon. Hirtelen több minden zúdult a nyakába.

Axel értetlenül nézett Nich felé, aki csak nyugodtan megrázta fejét. Axel egy mosolyt eresztett felé. Arion egyből észrevette, s barátjára nézett rá.

~ Te most beszéltél vele! -kérte számon Nichet.

~ Nem. -mondta vidáman Nich.

~ Nem hiszek neked! -közölte vele gyanúsan.

~ Akkor ne. -felelte Nich nagyon is jó kedvűen.

-Holnap reggel állunk neki. -jelentette ki Nich. -Jobban mondva te és Arion fogtok. Mindennek az alapja, hogy erős legyél. Ezt könnyebben tudod tanulni, mint a gyorsaságot szárazföldön.

-Ohh, ez nagyon is jó terv. -dörzsölte össze tenyereit Arion.

-Szerintem meg nem. -vágta hozzá Axel.

-Mielőtt folytatnátok kicsinyes vitátokat, szeretném mondani, hogy délutánonként velem eddzel. -szakította őket félbe Nich. -És Arion, te is jönni fogsz! -nézett szúrós szemekkel Arionra.

-Hogyne, természetesen. -forgatta meg szemeit Arion, aki már eltervezte, hogy mit is fog csinálni. De abban nem volt benne, hogy Nichhel és Axellel eddzen.

Nich nem mondott rá semmit. Nagyon jól ismeri barátját, hogy tudja, nem szándékozik eljönni. De Arion is ismerheti már annyira Nichet, hogy amit mond, az úgy is lesz.