Már messziről észre lehet venni Trami városát. Égig nyúló épületek itt-ott megjelenik a régies házak között. Felűről nézve a város uralkodó színe: a szürke. A kék is csak azért kell meg, mert olyan kis apró szemcséket tesznek az ablakok üvegébe, hogy messziről nézzük a kék színű. Ilyent csak itt, Trami városában található meg.
Tavasz van. Ilyenkor a legszebb a természet, és a városok is. Mindenhol, ahol csak lehet növények virágoznak. Más városokkal ellentétben Trami városában csak egy virággal lehet találkozni. Ez nem más, mint a vörös rózsa.
Trami városa híres az egyik hoteljéről, ami Red Rose nevet viseli. A hotelben csak egy franciaágy található meg. Többségük egyformán néz ki. Baldachinos ágyak vannak, melyek rózsaszín és vörös színűek. A szobákat teli szórják virágszirmokkal, főképpen rózsákkal.
Trami városában a rózsák egész évben virágoznak. Tavasztól őszig, az első hó lehullásig pompáznak. Senki sem tudja, hogy ez miért lehet. Nem csoda, hogy a városlakók dicsekednek e nemes növényükkel.
...
-Végre Trami városába értünk. -sóhajtott fel fáradtan Axel. Nem érti, hogy a sárkányaik fejükbe mi járhatott. A fél országot át kellett utazniuk mire ide értek.
-Egyetértek. -sóhajtott fel Arion is. -Miért nem lehet az egyik középszintű iskolába menni!? De természetesen nem engedtek oda minket. -háborgott Arion.
-Pearl Trees akadémiába kellett küldeniük. Semmilyen támogatásuk nincsen, és senkivel nem kell olyan jól. -folytatta tovább panaszáradatott Axel.
-Ide küldtek minket. Ahelyett, hogy panaszkodnátok, igazán értékelhetnétek. -szólt rájuk Nich. Már ő is fáradt volt a hosszú út miatt. De nem engedhette el magát, ezért ő vezeti kis csapatukat.
-Rendben. Csak tudod ... -kezdett bele Axel.
-Igen, megértem. Nekem sem könnyű. Csak menjünk át a vizsgákon. -sóhajtott fel gondterhelten Nich. Annak alapján, hogy a Pearl Trees egyedül van, eléggé szigorúak a felvételi szabályaik. Ezért jár oda nagyon kevés ember.
-Bárhogyan is alakuljon, egy vizsga utáni két napban el kell jönnöd Trami városába szórakozni. Ki kell elégítened megsebzett szívemet. -intézte szavait Axel felé egy sejtelmes mosoly kíséretében. Már mindhárman nagyon jól tudták, hogy Arion és Axel mit fognak csinálni abban a két napban.
-Ohh, hát természetesen. Begyógyítom neked a megsebzett pici szívedet. -lett máris jobb kedve Axelnek.
Nich csak megrázta a fejét. "Ezek javíthatatlanok." -Mondta magában.
-Áhh. -ordibalt fel Arion, ezzel magukra vonta mindenki figyelmét. -Az tökéletes lesz. -mutatott Red Rose hotel felé.
-Szerintem az. -lelkesült fel Axel is, ellentétben Nichhel, aki már a fejét fogta. Axel és Arion egymás mellett nagy léptekkel közelítették meg az épületet.
Nem hiába, hogy ez a szálloda a város legjobbika. Aranyba foglalt rózsaszínű üvegajtó jelezte már a bejáratánál, hogy ez egy teljesen nem átlagos hotelről van szó. Az épületbe belépve márványozott, fényes felületű járólap volt, kétoldalt vörös rózsákkal segélyezve. A bejárattal szemben egyből egy recepció van.
-Szeretnénk három szobát lefoglalni. -szólalt meg elsőként Nich, a másik kettő tenné.
A recepciós pőtyögőt valamit a számítógépen, közben fel-fel pillantott rájuk. Orra alatt gonoszan elmosolygott.
-Sajnálom, de csak kettő van.
-Kettő? -ijedt meg Nich. Arion és Axel lelkük mélyén már nagyon örültek ennek a hírnek. Kisgyerekek módjára ugrándoznának.
-Nem baj. Jó lesz így. -mondta komoly hangon Arion. A recepciós egyből nekiállt begépelni az információkat.
-Tessék a kulcsaik. -nyújtotta át őket. Arion egyből elvette mindkettőt. Egyiket Nichnek dobta, míg a másikat az egyik vezető tartva indult a lift felé.
~ Juki, Tyr akadályozzátok meg őket, ha eldurvulnának! -kért segítséget Axel és Arion sárkányaiktól.
~ Ne féltsd őket Nich. -kezdett bele Juki.
~ Nem hagyjuk, hogy bármi olyasmit csináljanak. Rosszat tesz a hírnevünknek. -fejezte be Tyr, Arion föld elemű sárkánya.
~ Köszönöm. -mondta már nyugodtan Nich.