13. rész
Taehyung POV.
- Ma bulizni megyünk, öltözz fel! - jelentem ki és a választ meg sem várva fordulok ki a helyiségből. Nem szükséges reagálnia ahhoz, hogy tudjam, velem fog jönni. Túl magabiztos lennék? Leülök a kanapéra és ott várom az elveszett báránykát, aki nem jön ki a szobából öt, tíz, húsz, majd harminc perc után sem. Jönni fog. Győzködöm magam, ugyanis megfordul a fejemben, hogy talán mégsem ismertem ki annyira, mint ahogyan képzelem. Már épp állnék fel, hogy újra ráparancsoljak, amikor meghallom az ajtó nyitódását, ezért visszahuppanok. Felveszem az egyik leglazább pózomat és magabiztosan mosolygok rá, amint megpillantom Kookot. Fekete tréningnadrág van rajta és egy világoskék ing, amit nem tűrt bele a nadrágjába. Sportos, de ízléses összeállítás. - Sokáig válogattál.
- Yoonahval beszéltem. - válaszol erőtlenül, majd megköszörüli a torkát - Hová megyünk?
- Az egyik kollégámnak ma van a születésnapja, szóval oda megyünk. - kelek fel a kanapéról, nyújtózva egyet - Felkészültél?
Jungkook bólintva válaszol, így a dohányzóasztalról farzsebembe rejtem a mobilomat és elindulok az előtérbe. Magunkra kapjuk a cipőnket - ami mindkettőnk számára egy fekete sportcipő - és egy lazább kabátot, majd kilépve a lakásból kulcsra zárom az ajtót.
Az utcán sikeresen leintünk egy sárga kocsit, így a másfél órás tömegközlekesét megússzuk egy laza fél órával. Bár a pénztárcám bánja, egyelőre nem érdekel, hiszen ma szórakozni, megkönnyebbülni megyünk. A taxiból kiszállva megállok a reptértől nem messze lévő ingatlanok sűrűjében megbújt kis szórakozóhely előtt, amit oly sokszor látogattam, még mielőtt légiutaskísérő lettem. Bár Jin Hyung reggel nem említette, hol lesz megrendezve a buli, teljesen egyértelmű számomra, hogy ide foglalt le pár helyet és ide hívta meg mindegyik barátját, kollégáját, vagy ismerősét. Viszont mielőtt megindulnánk befelé, egyenesen Jungkook felé fordulok.
- Figyelj, muszáj betartani itt pár apró szabályt. - kezdek bele, ám Kölyök teljesen értetlen arckifejezése miatt kénytelen vagyok mély levegőt venni és szemeimet megforgatni - Erre a helyre sok reptéri dolgozó jár. Mivel egy pilóta az ünnepelt, biztosra veszem, hogy rengeteg olyan személy lesz itt, akivel a jövőben te is találkozni fogsz. Vetted? - bólint egy aprót, így folytatom, bár egy kicsit elgondolkozom a következő mondatomon - Ma itt velem vagy.
- Ezt hogy érted? - pillant rám kérdőn.
- Bárki kérdezi, nagyon jó haverok vagyunk. Senkinek nem kell tudnia, hogy rokonok leszünk. - nézek rá elszántan - Valószínűleg egy-egy fejes is jelen lesz és nem akarod tudni, milyen módszerekkel szoktak egyesek feljebb jutni a ranglétrán. Mivel még nem dolgozol itt, nem eshet bajod, sőt! Csak érezd jól magad, hisz azért jöttünk, de azt az egyet jegyezd meg, hogy bárki próbál hozzád közeledni, azonnal szólnod kell nekem. - mérem végig - Ez a te védelmedre szolgál.
- Felfogtam, de ezek után nem biztos, hogy el fogom tudni engedni magam.
- Nem lesz bajod. Ha Jin Hyung meglát, biztos kezelésbe vesz. - sóhajtok fel, majd a bejárat felé pillantok. Pár ismerős kint áll cigarettával a szájában. Határozottan indulunk meg feléjük, közelebb kerülve a piros neoncsövekkel díszített szórakozóhely ajtajához. A dohányzó társaság hatalmas vigyorral arcán üdvözöl engem, hisz van, akit évek óta nem láttam, vagy csak futólag kerültünk össze. Páran rákérdeznek Jungkookra, de csak egy halvány mosollyal arcomon mutatom be, mint egy nagyon jó haveromat. Az egyik srác vállat von, a másik a szemeit forgatja, ami miatt összeszűkítem a szemem. Egyértelműen azt hiszi, hogy Jungkook a partnerem, de inkább elengedem. Nem fogok magyarázkodni, hogy ki is a mellettem álló fiú. Mindenki higgyen, amit akar. Az egyik csinos lány azonnal felfigyel Jungkookra, ami miatt összepréselem a számat és határozottan lökök egyet a Kölykön, nehogy megszólítsa. Akkor engem Yoonah megöl. Gyorsan elköszönök tőlük, majd Kookot magam után vonva lépünk beljebb a klubba. A zene a szokásos hangsávban fut, valamelyik jelenlegi top slágert a fülünkbe nyomva. Mikor végig haladunk a bent lévő pár emberen, egyenesen a pulthoz megyünk. Itt már elengedem Kölyök csuklóját, aki azonnal vissza is húzza eddig általam birtokolt végtagját. Igyekszem figyelmen kívül hagyni ezt a megnyilvánulását; egyik felem kicsit frusztrált miatta, míg a másik legszívesebben megdicsérné, hogy eddig kibírta.
Egyenesen Jint keresve körbe nézek, viszont nem találom sehol sem. Valószínűleg az egyik kisebb helyiségben van, legyen az billiárd, vagy csak egy asztalokkal megpakolt szoba. Egy kis időre feladom a keresését és Jungkook felé fordulok.
- Mit iszol? - Kölyök frusztráltan kapkodja a szemét a helyiség különböző pontjai között, amiből egyből leesik, hogy tényleg nem érzi jól magát. Vállára teszem a kezem, ezért azonnal rám figyel - Azért vagyunk itt, hogy szórakozzunk. Ne aggódj, az én védelmem alatt vagy. Engedd el magad. Még a meleg bárban is lazább voltál.
- Nem ismerek rajtad kívül itt senkit, nehéz így ellazulni. - motyogja orra alatt, miközben frusztráltan néz szét a helyiségben. Aggodalmasan pillantok Jungkookra, aki még mindig riadt tekintettel mered a távolba.
- Figyelj, - húzom ki magam - csak akkor hivatkozz rám, ha valaki rád mászik. Noona mondta, hogy eléggé közkedvelt személyiség tudsz lenni. Ha bajban érzed magad, akkor legyek én a "B" terv.
- Nem lesz rá szükség. - fordul a pult felé - Yoonah túlzásokba tud esni. Kicsit sem vagyok olyan playboy, mint amilyennek ő gondol. - Hát persze, hogy nem... - Egyáltalán miért érdekellek most ennyire?
- Noona rám bízott. Igazából nem szeretném, ha bárki velem venne egy kalap alá téged. Még nem is kezdődött el a karriered, de ha velem látnak, egyértelműen azt hiszik, hogy a párom vagy. - én is a pult felé fordulok.
- Miért hinné bárki is azt, hogy együtt vagyunk? - néz rám megszeppent arccal, majd hirtelen nagyobbra nyílnak a szemei és azonnal mellettem terem. Az ingem gallérját nemes egyszerűséggel felhajtja, hogy az jobban takarja bőrömet, majd minden további felesleges beszéd nélkül visszaül az előbb elfoglalt bárszékre. Mereven kezdi bámulni az alkoholkínálatot - Igyunk valamit...- tette miatt azonnal elmosolyodom. Tisztán látszik, hogy friss a csóknyom a nyakamon, habár én nem emiatt mondtam azt, amit. Itt mindenki nagyon jól ismer a pletykák alapján.
- Mit szeretnél? - intek közben a pultosnak, aki már előttünk áll, várva rendelésünket. Miután Kook elmondja, mit kér, rendelek neki is és magamnak is.
Az elegánsan felöltözött bártender kérésünkre neki is áll elkészíteni az italokat, amit mind a ketten figyelemmel kísérünk. Fogalmam sincs, hogy Kölyök fejében éppen milyen gondolatok keringenek, ám én nem tudom elengedni az előbbit. Aggódik, hogy melegnek nézik. Meg tudom érteni, szóval elfogadom. Belemerülve a pultos ügyködéseibe teljesen megfeledkezem a külvilágról, így amint valaki határozottat üt egyet a vállamra, nagyot ugrok. Azonnal hátrafordulok, hogy leüvöltsem az összes hajszálat erről az idiótáról, ám amint meglátom, ki van mögöttem, egyből megenyhülök.
- Hyung. - mosolyodok el azonnal - Isten éltessen! - fordulok teljesen meg a széken, a már kissé ittas Seokjin felé, akin egy rózsaszín vállszalag díszeleg. Tipikus hercegnő... Már csak egy korona kellene a fejére.
- Taetae! - borul a nyakamba az ünnepelt, én pedig elkezdem ütögetni gyengéden a hátát - Annyira örülök, hogy eljöttél!
- Hisz' megbeszéltük. - tolom el finoman magamtól. Jin tetőtől talpig végigmér, majd mihelyst szóra nyitná a száját, egy lépést hátrál - Baj van?
- Jól nézel ki. - Túl őszinte.
- Kösz, Hyung. - húzom apró mosolyra arcomat és egyből Jungkookra pillantok, majd vissza az ünnepeltre - Bemutatom Jeon Jungkookot. Nemrég kezdte el a képzést Namjoon kezei alatt. Remélem nem gond, ha őt is elhoztam.
- Jaj dehogy! - néz rá Jin, ám szemében azonnal megvillan valami, amit szerintem csak én tudok értelmezni. Tetszik neki a Kölyök pofija - Milyen kis aranyos arca van! - fog egyből rá Kook orcájára, amit a fiú csak értetlen, hatalmasra nyílt szemekkel, szótlanul tűr.
- Ne szedd szét. - sóhajtva nézem őket - Nem akarod feloldani egy kicsit? Frusztrálva érzi magát a sok idegen között. - Talán nem a legjobb ötlet most Jungkookot egy másik meleg - akarom mondani biszexuális - férfira hagyni, de Seokjin természete sokat tudna segíteni, hogy elengedje magát egy kicsit.
- Mit iszol? - kérdezi Jin egyből Kooktól, aki megköszörülve a torkát próbál minél határozottabban válaszolni.
- Valami édes likőrt. Kimondhatatlan neve van.
- Helytelen. - veszi ki azonnal Hyung a fiatalabb kezei közül a löttyöt és félretolja. A kezében lévő poharat Kook mancsába nyomja és közben int a pultosnak egy újabb adagért - Ezt idd, ha jól akarod érezni magad. Nem halálos, eskü. - mosolyog széles ajkakkal Jin - Elég sok pilóta ezt issza. Azt mondják, ettől tényleg repülni lehet. - Hyung rátapintott a lényegre.
- Tényleg? - csillannak fel Jungkook szemei és úgy kap a pohár után, mintha az élete múlna rajta. Egy húzásra issza meg a tartalmát és mikor elemeli a szájától, grimaszba fordul az arca - Ettől előbb megyek a sírba, mint a fellegekbe.
- Egy szóval sem mondtam, hogy jó az íze, de a hatása remek. - mosolyog továbbra is, majd hirtelen hátra néz, mivel valaki a nevén szólítja - Pillanat! - gyorsan visszafordul felénk, kezét pedig Kook vállára teszi - Az édes löttyöket kerüld. Drágák és tele vannak cukorral, nem tesz jót a bőrnek. - kacsint egyet, én pedig csak vigyorogva forgatom meg szemeimet - Érezd jól magad és örülök, hogy megismerhettelek, Jungkook! - hajol meg egy kicsit, majd felém fordul - Még találkozunk.
- Remélem is. - bólintok egyet, majd Jin amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozik is a pult mellől. Egyből Jungkook felé pillantok - Ne vedelj, hiszen mindketten tudjuk, hogy nem bírod az alkoholt.
- Azt mondta, hogy attól fogok tudni repülni, én pedig hiszek neki. - Kook leinti a pultost és megkéri, hogy csináljon neki is olyat, amit a pilóták szoktak itt inni. Az elegáns férfi elmosolyodik és teljesíti a kérését, miközben a Kölyök újra rám néz - Kedvelem Seokjint. Kedves embernek tűnik.
- Az is. - pillantok hátra a vállam felett a jól szórakozó szülinapost figyelve - Nagyon jó ember és érti a szakmát. Az ő repülőin szoktam lenni legtöbbször. - fordulok Kölyök felé, aki ismét pár kortyot magába önt - Ennyire szomjas vagy, vagy csupán le akarsz részegedni? - vonom fel szemöldökömet kérdőn, ugyanis ez már a harmadik pohár volt abból a koktélból, aminek whiskey az alapja - Úgy csináld, hogy tuti nem alszunk megint egy ágyban!
- Egy ágyban alszotok? - hallom meg azt a hangot, amit sosem akartam, főleg nem ma, ezen a helyen és pont ebben a pillanatban.
Állkapcsom megfeszül izmaimmal együtt, úgy húzom ki magam még jobban. Szemeimből az eddigi apró aggodalom Jungkook felé egy szempillantás alatt válik semmivé és olyan szintű idegesség, düh és frusztráltság váltja át, amit nem akartam, hogy mások - ismét - lássanak. Lassan fordulok az újonnan jött, cseppet sem várt férfi felé, aki szőke hajkoronájával igen ismert a koreai reptéren. Min Yoongi. Felveszem a lehető legközömbösebb arcomat és úgy mérem végig, majd figyelmen kívül hagyva őt újra Kook felé pillantok.
- Lehet, hogy nekem is meg kellene kóstolnom azt a löttyöt. Nagyon rossz? - teszem fel az érdektelen kérdést, ugyanis sokszor ittam már belőle, tudom, hogy szörnyű íze van. Csak könnyen be lehet rúgni tőle.
- Lehetne jobb is. - fintorodik el újra Jungkook - Viszont, amíg tudok repülni, nem érdekel az íze.
- Ne vedd komolyan Jin Hyung megszólalását. Az csak babona.
- A babonáknak mindig van alapja. - húzza nagy mosolyra ajkát a Kölyök, amit már Yoongi sem hagy figyelmen kívül.
- Milyen édes kísérőd van, Kim! - lép Jungkook mellé, én pedig alig láthatóan megfeszülök. Ennek nem lesz jó vége. - Min Yoongi vagyok. Téged hogy hívnak? - szólítja meg Kookot, aki nagyokat pupilláz a szőkeségre, de gyanútlan, amit megértek. Nem ismeri a közös múltamat Yoongival...
- Jungkook. Te is pilóta vagy?
- Nem. - neveti el magát Yoongi - Én légiutaskísérő vagyok, akárcsak a pasid ott melletted. - mutat felém.
- Pasim? - Kook nagyra nyitja a szemeit és épp szólni készül, de megelőzöm a bajt. Yoongi előtt nem szabad meggondolatlanul beszélni, mert az éles eszével azonnal képes kiforgatni a szavakat.
- Mit akarsz? Nincs hozzád hangulatom.
- Nem is veled beszélgetek. - vágja hozzám ridegen, amitől azonnal felmegy bennem a pumpa. Ő az egyetlen Namjoonon kívül a reptéren, aki egy mondattal képes elnémítani. Ezt viszont a Kölyök előtt nem engedhetem.
- Előttem próbálsz ismerkedni, ami nincs ínyemre. Szeretném, ha nem alacsonyodna le a te szintedre, szóval fogd meg a rojtos segged és vonulj el máshova rontani a levegőt.
- Durva vagy, Kim. Kezdem azt hinni, hogy tényleg igazak a pletykák rólad. - gúnyos mosolyra húzza ajkait, nekem pedig felszökik a vérnyomásom. Tudom, hogy pontosan ez a célja, ezért nem engedem neki, hogy lássa rajtam. Ridegen nézek apró íriszeibe, miközben fél szemmel a Kölyköt figyelem. Tanácstalanul kapkodja a fejét kettőnk között és fogalma sincs róla, hogy mibe csöppent bele. Addig jó.
- Ez csak téged minősít, ha pletykáknak hiszel.
- Itt a lehetőség, hogy bebizonyítsd az ellenkezőjét. - mutat Kookra, ami miatt kezdek frusztrált lenni - Első kézből hallhatja mindenki az igazat egy olyan embertől, aki alattad hempereg - húzza újra nagy vigyorra száját. - Mondd csak, Jungkook. Taehyung inkább a gyengédebb vagy a durvább szexet szereti? - teszi fel kérdését szemérmetlenül, ami miatt Kook félre nyeli az alkoholt. Hatalmasat sóhajtok, hiszen ez egy olyan téma, amit Jungkooknak nem kell tudnia. Most pont olyan szituációba keveredtünk, amit el szerettem volna kerülni. Yoongi azt hiszi, hogy a Kölyök a partnerem, ami Jungkooknak is leesett. Összevont szemöldökkel mered Yoongira és szinte hallom, ahogy forognak az agytekervényei. Nem engedhetem meg, hogy azt higgyék, velem van, habár megkönnyítené a dolgaimat a hamis tanuzása.
- Jungkook nem a partnerem. - jelentem ki hűvösen Yoongi felé fordulva - Egy nagyon jó barátom, aki éppen szeretné elengedni magát, de nem hagyod.
- Nálad ez bármit jelenthet, Kim. - húzza gonosz vigyorra ajkait.
- Mert te annyira jól ismersz. A kettőnk dolgába ne vonj bele egy kívülálló, harmadik személyt.
- Ha veled jött, már nem kívülálló. - jelenti ki ridegen a szavakat, majd ismét Kölyök felé fordul, ki kissé ijedt tekintettel mered a szőke fiúra.
- Nem tartozik rád a szexuális életem, Min. - igyekszem menteni a menthetőt, mielőtt még Jungkook valami ostobaságot mondana. Yoongi rám emeli íriszeit, majd mindent tudó mosollyal ismét Kookra néz.
- Szóval?
- Hagyd már! - lépek közelebb, fenyegetően a mellettem álló szőkeséghez, aki azonnal felveszi az általam használt, agresszív testtartásomat.
- Szerintem nincsen abban semmi rossz, ha elmondjuk az igazat, nem? - pillant rám Jungkook határozottan, ami miatt lecövekelek. Megértette volna a szituációt?
- Persze, hogy nincs. Hallgatlak. - vágja oda neki azonnal Yoongi. Már épp szóra nyitom a számat, amikor a Kölyök határozottan néz farkasszemet Yoongival, egyből reflektálva a szőkének.
- Taehyung és én nem feküdtünk le, szóval véleményt nem tudok mondani, de eléggé gondoskodó alkat. Nem tudok róla durva dolgokat elképzelni. - mondja végig vöröslő arccal a Kölyök, én pedig egy pillanatra kizökkenve komor, fenyegető jellememből megszeppenve bámulom a piruló fiút. Igazat mondott, mégis úgy fogalmazta a mondatát, hogy semmiféle rossz hatása ne legyen rám. Amint feleszmélek, megköszörülöm a torkomat, majd elhátrálok Yoongi mellől.
- Hallottad. Most pedig, húzz el. - közlöm ismét nyersen, de nem lenne ő Min Yoongi, ha nem lenne idegesítően kitartó alkat.
- Akkor bizonyítsd be, hogy jártok. - jelenti ki karba téve kezeit - Smárold le, és békén hagylak.
- Túl sok vagy már, Min. Hányszor mondjam el, hogy nem járunk? - morgom orrom alatt, majd egy határozott mozdulattal emelem fel kezemet és mutatok egy irányba - Húzz el! Megmondtam már, hogy nem tartozik rád a nemi életem!
- Már hogyne tartozna rám? - vonja fel szemöldökét, miközben összefonja maga előtt kezeit, és teljesen felém fordul - Szerintem Yoohyuk esete pont rám tartozna!
Mély levegőt veszek, miközben ökölbe szorítom a kezemet. Muszáj visszafognom magam, hiszen ez Seokjin születésnapja, valamint Jungkook előtt sem kellene verekedésbe keverednem. Pedig annyira viszket az öklöm, hogy végre behúzzak ennek a pökhendi alaknak egy isteneset!
- Ha nem jártok, akkor biztos, hogy a szexpartnered, nem véletlenül van melletted. Szóval bizonyítsd! - ismétli meg szavát Yoongi végig tartva velem a szemkontaktust, majd Jungkook felé pillant - Vagy csak megjátsszátok magatokat? Micsoda szégyentelen játszma ez?
- Jungkook a nővéremmel jár. Elhoztam ide, hogy jól érezze magát, de te a gusztustalan stílusoddal ezt is elbasztad.
- Azt akarod beadni nekem, hogy te törődsz egy olyan emberrel, akinek nem kell a segge? Nem vagy te ilyen adakozó típus, Kim. Ha viszont nem jártok, akkor gondolom nem baj, ha kezelésbe veszem az édes pofiját. - kijelentése miatt a vérnyomásom az egekbe szökik, de mielőtt reagálni tudnék, Yoongi közel lép a Kölyökhöz és megragadja az állát - Ha a nővérével jársz és hetero vagy, akkor nem megcsalás, ha fiúval csinálod. Nincs kedved először velem kipróbálni? - hajol vészesen közel Kookhoz, amit már nem tudok tettlegesség nélkül hagyni. Mikor már mozdulnék, hogy letépjem Kölyökről a szőkét, Jungkook megelőz, hiszen olyan lendülettel löki el magától a rátapadó fiút, hogy ő maga majdnem hátraesik a bárszékben.
- Ha ki akarnám próbálni fiúval, akkor se te lennél az első! - vágja Yoongi fejéhez olyan vörös arccal, amilyennel rám nézett, amikor felébredtünk.
- Milyen harcias. Pont az eseted. És az enyém is. - mosolyodik el Yoongi és megint megindul Kook felé - Minél jobban ellenkezel, annál vonzóbb vagy, ugye tudod?
- Elég belőled! - határozottan ragadom meg a szőke karját és rántom hátra, ami miatt Yoongi kénytelen eltávolodni a Kölyöktől. Beállok kettejük közé, hátat fordítva nővérem pasijának. - Ne merj hozzáérni még egyszer. Ha megteszed, nem fogod megköszönni azt a napot, hogy megismertél.
- Már most sincs benne semmi köszönet. - köpi a szavakat Yoongi - Te tudod a legjobban, milyen vonzó olyan dolgot megszerezni magadnak, ami másé. Ha meleg lenne, nem nagyon izgatna a dolog, de egy nőtől elszedni... - megnyalja alsó ajkát, ami miatt minden izmom befeszül. Csak azért csinálja, hogy engem bosszantson. Yoonfi egyáltalán nem ilyen gerinctelen, csak velem... Egy kéz érinti meg a vállam, ami miatt hátra fordulok. Jungkook lehunyt szemekkel sóhajt egy nagyot és mikor újra rám néz, elszántságot látok a szemében.
- Hyung... - szólal meg halkan, ami miatt újra tányér méretű szemekkel meredek rá. Mit akar? - Miért esik ennyire nehezedre mások előtt felvállalni? - újra lehunyja a szemét, majd megköszörüli a torkát - Egy csókban nincs semmi rossz. A heterók is szokták csinálni az utcán. - érzem a vállamon pihenő kezén, hogy remeg, mint a kocsonya.
- Kook? - nézek rá értetlenül, ám amint Yoongi felém pillant, azonnal komorrá válik arcom és tekintetem. Nem fog leszállni róla... Veszek egy nagy levegőt, majd egyenesen Jungkook felé fordulok. Ez egy zöld lámpa Jungkooktól, amit nem biztos, hogy meg kellene tenni. Nem tudom, mi a jó döntés. Választ remélve keresem a szemkontaktust Kookkal, amit azonnal meg is találok. Tekintetéből látszik, hogy kezd kába lenni az alkoholtól, de ez még jól tudom, hogy a kezdet, még magánál van, tudja, hogy mit csinál; eldöntötte, hogy ezzel a nem apró hazugsággal lezárja.
- Essünk túl rajta gyorsan, ezzel pedig kvittek vagyunk a mai napi hibámmal. - suttogja olyan halkan, hogy csak én értsem. Ő hibázott? Mikor? Hogy? - Úgyse hagy békén minket addig, amíg meg nem kapja, amit akar.
- Biztos vagy benne, hogy ez a legjobb döntés? - suttogom neki a szavakat.
- Nem, de jól akarom érezni magam és ez eléggé akadályoz benne.
Egy pillanat erejéig mintha valami melegséget éreznék a mellkasomban, ám egyből abbamarad, amint meghallom ismét az idegesítő hangot.
- Most akkor mi van? Akkor kivel is jársz, angyalkám? - kérdez Yoongi Jungkooktól, én pedig ismét ökölbe szorítom kezeimet - Ennyire meg akarod óvni a kis játékszeredet, hogy a Noonáddal takarózol? - intézi újra nekem a szavakat. Felesleges a színjáték.
- Ne csináljuk. Inkább hagyjuk. - elhúzódnék Jungkooktól, de ő megragadja a ruhám anyagát, ezzel megakadályozva tettemben.
- Most már úgyse hiszi el az igazat. Rendezzük a tartozásom és felejtsük el.
Jungkook képes megtenni értem ezt, csak azért, hogy tényleg homály fedje a reggel történteket. Legyen.
Egy mély levegőt véve teszem végül határozottan kezeimet a fiú nyakára, úgy, hogy hüvelykujjaimmal megtartsam állát. Végig a szemébe nézek, de ő azonnal lesüti pilláit. Egy pillanat az egész, de érzem, ahogy megrezzen kezeim között. Egy aprót nyelek, majd az összes levegőt kifújva tüdőmből hajolok Kook pirosló ajkaihoz, hogy az enyémet rátapasszam puha párnáira. Eleinte éppen hogy csak súroljuk egymás száját, de hamar rákapok az ízére. Szó szerint. A szívem a mellkasomban hevesen ver és enyhén ujjaim is megremegnek, habár az okát nem tudom. Hevesebben marok rá Kölyök ajkaira, aki ezt egy halk nyögéssel díjazza, de tudom, hogy Yoongi is hallja, aki szüntelenül bámul minket, alig egy karnyújtásnyi távolságból. Lehunyom én is a szemem és megharapom Kook alsó ajkát, majd megnyalva a sértett felületet, bejutást kérek hozzá, ami miatt rászorít a bal karomra, ezzel jelezve, hogy nem szeretné. Én azonban akarom. Ellentmondást nem tűrve férkőzöm be szájüregébe, táncba hívva a nyelvét, amit nehezen viszonoz, de végül belemegy a játékba. Teljesen kizárva a külvilágot ízlelem Kook puha párnáit, amik eddig a legédesebbek az egész világon. Hozzásimulok testéhez, míg egyik kezemet a combjára helyezem, másikkal pedig a nyakát kezdem simogatni. Nem tudom, mennyi ideje csinálhatjuk, de Jungkook finoman elhúzódik tőlem, ami miatt kénytelen vagyok kinyitni a szemem. Tekintete elködösült, arca teljesen kipirult, szempilláin egy-egy könnycsepp lapul meg. A látvány miatt nagyot nyelek és rászorítok combjára, de nem ez az, ami miatt megdobban a szívem.
- Elég lesz, Hyung. Nyilvános helyen vagyunk. - rekedten mondja a szavakat, én pedig teljesen lecövekelek.
Határozottan kijelenthetem, hogy Jeon Jungkook, a semmirekellő Kölyök, a visszaszájaló Nyuszi, és egyben nővérem pasija teljesen levett a lábamról.
- Ma bulizni megyünk, öltözz fel! - jelentem ki és a választ meg sem várva fordulok ki a helyiségből. Nem szükséges reagálnia ahhoz, hogy tudjam, velem fog jönni. Túl magabiztos lennék? Leülök a kanapéra és ott várom az elveszett báránykát, aki nem jön ki a szobából öt, tíz, húsz, majd harminc perc után sem. Jönni fog. Győzködöm magam, ugyanis megfordul a fejemben, hogy talán mégsem ismertem ki annyira, mint ahogyan képzelem. Már épp állnék fel, hogy újra ráparancsoljak, amikor meghallom az ajtó nyitódását, ezért visszahuppanok. Felveszem az egyik leglazább pózomat és magabiztosan mosolygok rá, amint megpillantom Kookot. Fekete tréningnadrág van rajta és egy világoskék ing, amit nem tűrt bele a nadrágjába. Sportos, de ízléses összeállítás. - Sokáig válogattál.
- Yoonahval beszéltem. - válaszol erőtlenül, majd megköszörüli a torkát - Hová megyünk?
- Az egyik kollégámnak ma van a születésnapja, szóval oda megyünk. - kelek fel a kanapéról, nyújtózva egyet - Felkészültél?
Jungkook bólintva válaszol, így a dohányzóasztalról farzsebembe rejtem a mobilomat és elindulok az előtérbe. Magunkra kapjuk a cipőnket - ami mindkettőnk számára egy fekete sportcipő - és egy lazább kabátot, majd kilépve a lakásból kulcsra zárom az ajtót.
Az utcán sikeresen leintünk egy sárga kocsit, így a másfél órás tömegközlekesét megússzuk egy laza fél órával. Bár a pénztárcám bánja, egyelőre nem érdekel, hiszen ma szórakozni, megkönnyebbülni megyünk. A taxiból kiszállva megállok a reptértől nem messze lévő ingatlanok sűrűjében megbújt kis szórakozóhely előtt, amit oly sokszor látogattam, még mielőtt légiutaskísérő lettem. Bár Jin Hyung reggel nem említette, hol lesz megrendezve a buli, teljesen egyértelmű számomra, hogy ide foglalt le pár helyet és ide hívta meg mindegyik barátját, kollégáját, vagy ismerősét. Viszont mielőtt megindulnánk befelé, egyenesen Jungkook felé fordulok.
- Figyelj, muszáj betartani itt pár apró szabályt. - kezdek bele, ám Kölyök teljesen értetlen arckifejezése miatt kénytelen vagyok mély levegőt venni és szemeimet megforgatni - Erre a helyre sok reptéri dolgozó jár. Mivel egy pilóta az ünnepelt, biztosra veszem, hogy rengeteg olyan személy lesz itt, akivel a jövőben te is találkozni fogsz. Vetted? - bólint egy aprót, így folytatom, bár egy kicsit elgondolkozom a következő mondatomon - Ma itt velem vagy.
- Ezt hogy érted? - pillant rám kérdőn.
- Bárki kérdezi, nagyon jó haverok vagyunk. Senkinek nem kell tudnia, hogy rokonok leszünk. - nézek rá elszántan - Valószínűleg egy-egy fejes is jelen lesz és nem akarod tudni, milyen módszerekkel szoktak egyesek feljebb jutni a ranglétrán. Mivel még nem dolgozol itt, nem eshet bajod, sőt! Csak érezd jól magad, hisz azért jöttünk, de azt az egyet jegyezd meg, hogy bárki próbál hozzád közeledni, azonnal szólnod kell nekem. - mérem végig - Ez a te védelmedre szolgál.
- Felfogtam, de ezek után nem biztos, hogy el fogom tudni engedni magam.
- Nem lesz bajod. Ha Jin Hyung meglát, biztos kezelésbe vesz. - sóhajtok fel, majd a bejárat felé pillantok. Pár ismerős kint áll cigarettával a szájában. Határozottan indulunk meg feléjük, közelebb kerülve a piros neoncsövekkel díszített szórakozóhely ajtajához. A dohányzó társaság hatalmas vigyorral arcán üdvözöl engem, hisz van, akit évek óta nem láttam, vagy csak futólag kerültünk össze. Páran rákérdeznek Jungkookra, de csak egy halvány mosollyal arcomon mutatom be, mint egy nagyon jó haveromat. Az egyik srác vállat von, a másik a szemeit forgatja, ami miatt összeszűkítem a szemem. Egyértelműen azt hiszi, hogy Jungkook a partnerem, de inkább elengedem. Nem fogok magyarázkodni, hogy ki is a mellettem álló fiú. Mindenki higgyen, amit akar. Az egyik csinos lány azonnal felfigyel Jungkookra, ami miatt összepréselem a számat és határozottan lökök egyet a Kölykön, nehogy megszólítsa. Akkor engem Yoonah megöl. Gyorsan elköszönök tőlük, majd Kookot magam után vonva lépünk beljebb a klubba. A zene a szokásos hangsávban fut, valamelyik jelenlegi top slágert a fülünkbe nyomva. Mikor végig haladunk a bent lévő pár emberen, egyenesen a pulthoz megyünk. Itt már elengedem Kölyök csuklóját, aki azonnal vissza is húzza eddig általam birtokolt végtagját. Igyekszem figyelmen kívül hagyni ezt a megnyilvánulását; egyik felem kicsit frusztrált miatta, míg a másik legszívesebben megdicsérné, hogy eddig kibírta.
Egyenesen Jint keresve körbe nézek, viszont nem találom sehol sem. Valószínűleg az egyik kisebb helyiségben van, legyen az billiárd, vagy csak egy asztalokkal megpakolt szoba. Egy kis időre feladom a keresését és Jungkook felé fordulok.
- Mit iszol? - Kölyök frusztráltan kapkodja a szemét a helyiség különböző pontjai között, amiből egyből leesik, hogy tényleg nem érzi jól magát. Vállára teszem a kezem, ezért azonnal rám figyel - Azért vagyunk itt, hogy szórakozzunk. Ne aggódj, az én védelmem alatt vagy. Engedd el magad. Még a meleg bárban is lazább voltál.
- Nem ismerek rajtad kívül itt senkit, nehéz így ellazulni. - motyogja orra alatt, miközben frusztráltan néz szét a helyiségben. Aggodalmasan pillantok Jungkookra, aki még mindig riadt tekintettel mered a távolba.
- Figyelj, - húzom ki magam - csak akkor hivatkozz rám, ha valaki rád mászik. Noona mondta, hogy eléggé közkedvelt személyiség tudsz lenni. Ha bajban érzed magad, akkor legyek én a "B" terv.
- Nem lesz rá szükség. - fordul a pult felé - Yoonah túlzásokba tud esni. Kicsit sem vagyok olyan playboy, mint amilyennek ő gondol. - Hát persze, hogy nem... - Egyáltalán miért érdekellek most ennyire?
- Noona rám bízott. Igazából nem szeretném, ha bárki velem venne egy kalap alá téged. Még nem is kezdődött el a karriered, de ha velem látnak, egyértelműen azt hiszik, hogy a párom vagy. - én is a pult felé fordulok.
- Miért hinné bárki is azt, hogy együtt vagyunk? - néz rám megszeppent arccal, majd hirtelen nagyobbra nyílnak a szemei és azonnal mellettem terem. Az ingem gallérját nemes egyszerűséggel felhajtja, hogy az jobban takarja bőrömet, majd minden további felesleges beszéd nélkül visszaül az előbb elfoglalt bárszékre. Mereven kezdi bámulni az alkoholkínálatot - Igyunk valamit...- tette miatt azonnal elmosolyodom. Tisztán látszik, hogy friss a csóknyom a nyakamon, habár én nem emiatt mondtam azt, amit. Itt mindenki nagyon jól ismer a pletykák alapján.
- Mit szeretnél? - intek közben a pultosnak, aki már előttünk áll, várva rendelésünket. Miután Kook elmondja, mit kér, rendelek neki is és magamnak is.
Az elegánsan felöltözött bártender kérésünkre neki is áll elkészíteni az italokat, amit mind a ketten figyelemmel kísérünk. Fogalmam sincs, hogy Kölyök fejében éppen milyen gondolatok keringenek, ám én nem tudom elengedni az előbbit. Aggódik, hogy melegnek nézik. Meg tudom érteni, szóval elfogadom. Belemerülve a pultos ügyködéseibe teljesen megfeledkezem a külvilágról, így amint valaki határozottat üt egyet a vállamra, nagyot ugrok. Azonnal hátrafordulok, hogy leüvöltsem az összes hajszálat erről az idiótáról, ám amint meglátom, ki van mögöttem, egyből megenyhülök.
- Hyung. - mosolyodok el azonnal - Isten éltessen! - fordulok teljesen meg a széken, a már kissé ittas Seokjin felé, akin egy rózsaszín vállszalag díszeleg. Tipikus hercegnő... Már csak egy korona kellene a fejére.
- Taetae! - borul a nyakamba az ünnepelt, én pedig elkezdem ütögetni gyengéden a hátát - Annyira örülök, hogy eljöttél!
- Hisz' megbeszéltük. - tolom el finoman magamtól. Jin tetőtől talpig végigmér, majd mihelyst szóra nyitná a száját, egy lépést hátrál - Baj van?
- Jól nézel ki. - Túl őszinte.
- Kösz, Hyung. - húzom apró mosolyra arcomat és egyből Jungkookra pillantok, majd vissza az ünnepeltre - Bemutatom Jeon Jungkookot. Nemrég kezdte el a képzést Namjoon kezei alatt. Remélem nem gond, ha őt is elhoztam.
- Jaj dehogy! - néz rá Jin, ám szemében azonnal megvillan valami, amit szerintem csak én tudok értelmezni. Tetszik neki a Kölyök pofija - Milyen kis aranyos arca van! - fog egyből rá Kook orcájára, amit a fiú csak értetlen, hatalmasra nyílt szemekkel, szótlanul tűr.
- Ne szedd szét. - sóhajtva nézem őket - Nem akarod feloldani egy kicsit? Frusztrálva érzi magát a sok idegen között. - Talán nem a legjobb ötlet most Jungkookot egy másik meleg - akarom mondani biszexuális - férfira hagyni, de Seokjin természete sokat tudna segíteni, hogy elengedje magát egy kicsit.
- Mit iszol? - kérdezi Jin egyből Kooktól, aki megköszörülve a torkát próbál minél határozottabban válaszolni.
- Valami édes likőrt. Kimondhatatlan neve van.
- Helytelen. - veszi ki azonnal Hyung a fiatalabb kezei közül a löttyöt és félretolja. A kezében lévő poharat Kook mancsába nyomja és közben int a pultosnak egy újabb adagért - Ezt idd, ha jól akarod érezni magad. Nem halálos, eskü. - mosolyog széles ajkakkal Jin - Elég sok pilóta ezt issza. Azt mondják, ettől tényleg repülni lehet. - Hyung rátapintott a lényegre.
- Tényleg? - csillannak fel Jungkook szemei és úgy kap a pohár után, mintha az élete múlna rajta. Egy húzásra issza meg a tartalmát és mikor elemeli a szájától, grimaszba fordul az arca - Ettől előbb megyek a sírba, mint a fellegekbe.
- Egy szóval sem mondtam, hogy jó az íze, de a hatása remek. - mosolyog továbbra is, majd hirtelen hátra néz, mivel valaki a nevén szólítja - Pillanat! - gyorsan visszafordul felénk, kezét pedig Kook vállára teszi - Az édes löttyöket kerüld. Drágák és tele vannak cukorral, nem tesz jót a bőrnek. - kacsint egyet, én pedig csak vigyorogva forgatom meg szemeimet - Érezd jól magad és örülök, hogy megismerhettelek, Jungkook! - hajol meg egy kicsit, majd felém fordul - Még találkozunk.
- Remélem is. - bólintok egyet, majd Jin amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozik is a pult mellől. Egyből Jungkook felé pillantok - Ne vedelj, hiszen mindketten tudjuk, hogy nem bírod az alkoholt.
- Azt mondta, hogy attól fogok tudni repülni, én pedig hiszek neki. - Kook leinti a pultost és megkéri, hogy csináljon neki is olyat, amit a pilóták szoktak itt inni. Az elegáns férfi elmosolyodik és teljesíti a kérését, miközben a Kölyök újra rám néz - Kedvelem Seokjint. Kedves embernek tűnik.
- Az is. - pillantok hátra a vállam felett a jól szórakozó szülinapost figyelve - Nagyon jó ember és érti a szakmát. Az ő repülőin szoktam lenni legtöbbször. - fordulok Kölyök felé, aki ismét pár kortyot magába önt - Ennyire szomjas vagy, vagy csupán le akarsz részegedni? - vonom fel szemöldökömet kérdőn, ugyanis ez már a harmadik pohár volt abból a koktélból, aminek whiskey az alapja - Úgy csináld, hogy tuti nem alszunk megint egy ágyban!
- Egy ágyban alszotok? - hallom meg azt a hangot, amit sosem akartam, főleg nem ma, ezen a helyen és pont ebben a pillanatban.
Állkapcsom megfeszül izmaimmal együtt, úgy húzom ki magam még jobban. Szemeimből az eddigi apró aggodalom Jungkook felé egy szempillantás alatt válik semmivé és olyan szintű idegesség, düh és frusztráltság váltja át, amit nem akartam, hogy mások - ismét - lássanak. Lassan fordulok az újonnan jött, cseppet sem várt férfi felé, aki szőke hajkoronájával igen ismert a koreai reptéren. Min Yoongi. Felveszem a lehető legközömbösebb arcomat és úgy mérem végig, majd figyelmen kívül hagyva őt újra Kook felé pillantok.
- Lehet, hogy nekem is meg kellene kóstolnom azt a löttyöt. Nagyon rossz? - teszem fel az érdektelen kérdést, ugyanis sokszor ittam már belőle, tudom, hogy szörnyű íze van. Csak könnyen be lehet rúgni tőle.
- Lehetne jobb is. - fintorodik el újra Jungkook - Viszont, amíg tudok repülni, nem érdekel az íze.
- Ne vedd komolyan Jin Hyung megszólalását. Az csak babona.
- A babonáknak mindig van alapja. - húzza nagy mosolyra ajkát a Kölyök, amit már Yoongi sem hagy figyelmen kívül.
- Milyen édes kísérőd van, Kim! - lép Jungkook mellé, én pedig alig láthatóan megfeszülök. Ennek nem lesz jó vége. - Min Yoongi vagyok. Téged hogy hívnak? - szólítja meg Kookot, aki nagyokat pupilláz a szőkeségre, de gyanútlan, amit megértek. Nem ismeri a közös múltamat Yoongival...
- Jungkook. Te is pilóta vagy?
- Nem. - neveti el magát Yoongi - Én légiutaskísérő vagyok, akárcsak a pasid ott melletted. - mutat felém.
- Pasim? - Kook nagyra nyitja a szemeit és épp szólni készül, de megelőzöm a bajt. Yoongi előtt nem szabad meggondolatlanul beszélni, mert az éles eszével azonnal képes kiforgatni a szavakat.
- Mit akarsz? Nincs hozzád hangulatom.
- Nem is veled beszélgetek. - vágja hozzám ridegen, amitől azonnal felmegy bennem a pumpa. Ő az egyetlen Namjoonon kívül a reptéren, aki egy mondattal képes elnémítani. Ezt viszont a Kölyök előtt nem engedhetem.
- Előttem próbálsz ismerkedni, ami nincs ínyemre. Szeretném, ha nem alacsonyodna le a te szintedre, szóval fogd meg a rojtos segged és vonulj el máshova rontani a levegőt.
- Durva vagy, Kim. Kezdem azt hinni, hogy tényleg igazak a pletykák rólad. - gúnyos mosolyra húzza ajkait, nekem pedig felszökik a vérnyomásom. Tudom, hogy pontosan ez a célja, ezért nem engedem neki, hogy lássa rajtam. Ridegen nézek apró íriszeibe, miközben fél szemmel a Kölyköt figyelem. Tanácstalanul kapkodja a fejét kettőnk között és fogalma sincs róla, hogy mibe csöppent bele. Addig jó.
- Ez csak téged minősít, ha pletykáknak hiszel.
- Itt a lehetőség, hogy bebizonyítsd az ellenkezőjét. - mutat Kookra, ami miatt kezdek frusztrált lenni - Első kézből hallhatja mindenki az igazat egy olyan embertől, aki alattad hempereg - húzza újra nagy vigyorra száját. - Mondd csak, Jungkook. Taehyung inkább a gyengédebb vagy a durvább szexet szereti? - teszi fel kérdését szemérmetlenül, ami miatt Kook félre nyeli az alkoholt. Hatalmasat sóhajtok, hiszen ez egy olyan téma, amit Jungkooknak nem kell tudnia. Most pont olyan szituációba keveredtünk, amit el szerettem volna kerülni. Yoongi azt hiszi, hogy a Kölyök a partnerem, ami Jungkooknak is leesett. Összevont szemöldökkel mered Yoongira és szinte hallom, ahogy forognak az agytekervényei. Nem engedhetem meg, hogy azt higgyék, velem van, habár megkönnyítené a dolgaimat a hamis tanuzása.
- Jungkook nem a partnerem. - jelentem ki hűvösen Yoongi felé fordulva - Egy nagyon jó barátom, aki éppen szeretné elengedni magát, de nem hagyod.
- Nálad ez bármit jelenthet, Kim. - húzza gonosz vigyorra ajkait.
- Mert te annyira jól ismersz. A kettőnk dolgába ne vonj bele egy kívülálló, harmadik személyt.
- Ha veled jött, már nem kívülálló. - jelenti ki ridegen a szavakat, majd ismét Kölyök felé fordul, ki kissé ijedt tekintettel mered a szőke fiúra.
- Nem tartozik rád a szexuális életem, Min. - igyekszem menteni a menthetőt, mielőtt még Jungkook valami ostobaságot mondana. Yoongi rám emeli íriszeit, majd mindent tudó mosollyal ismét Kookra néz.
- Szóval?
- Hagyd már! - lépek közelebb, fenyegetően a mellettem álló szőkeséghez, aki azonnal felveszi az általam használt, agresszív testtartásomat.
- Szerintem nincsen abban semmi rossz, ha elmondjuk az igazat, nem? - pillant rám Jungkook határozottan, ami miatt lecövekelek. Megértette volna a szituációt?
- Persze, hogy nincs. Hallgatlak. - vágja oda neki azonnal Yoongi. Már épp szóra nyitom a számat, amikor a Kölyök határozottan néz farkasszemet Yoongival, egyből reflektálva a szőkének.
- Taehyung és én nem feküdtünk le, szóval véleményt nem tudok mondani, de eléggé gondoskodó alkat. Nem tudok róla durva dolgokat elképzelni. - mondja végig vöröslő arccal a Kölyök, én pedig egy pillanatra kizökkenve komor, fenyegető jellememből megszeppenve bámulom a piruló fiút. Igazat mondott, mégis úgy fogalmazta a mondatát, hogy semmiféle rossz hatása ne legyen rám. Amint feleszmélek, megköszörülöm a torkomat, majd elhátrálok Yoongi mellől.
- Hallottad. Most pedig, húzz el. - közlöm ismét nyersen, de nem lenne ő Min Yoongi, ha nem lenne idegesítően kitartó alkat.
- Akkor bizonyítsd be, hogy jártok. - jelenti ki karba téve kezeit - Smárold le, és békén hagylak.
- Túl sok vagy már, Min. Hányszor mondjam el, hogy nem járunk? - morgom orrom alatt, majd egy határozott mozdulattal emelem fel kezemet és mutatok egy irányba - Húzz el! Megmondtam már, hogy nem tartozik rád a nemi életem!
- Már hogyne tartozna rám? - vonja fel szemöldökét, miközben összefonja maga előtt kezeit, és teljesen felém fordul - Szerintem Yoohyuk esete pont rám tartozna!
Mély levegőt veszek, miközben ökölbe szorítom a kezemet. Muszáj visszafognom magam, hiszen ez Seokjin születésnapja, valamint Jungkook előtt sem kellene verekedésbe keverednem. Pedig annyira viszket az öklöm, hogy végre behúzzak ennek a pökhendi alaknak egy isteneset!
- Ha nem jártok, akkor biztos, hogy a szexpartnered, nem véletlenül van melletted. Szóval bizonyítsd! - ismétli meg szavát Yoongi végig tartva velem a szemkontaktust, majd Jungkook felé pillant - Vagy csak megjátsszátok magatokat? Micsoda szégyentelen játszma ez?
- Jungkook a nővéremmel jár. Elhoztam ide, hogy jól érezze magát, de te a gusztustalan stílusoddal ezt is elbasztad.
- Azt akarod beadni nekem, hogy te törődsz egy olyan emberrel, akinek nem kell a segge? Nem vagy te ilyen adakozó típus, Kim. Ha viszont nem jártok, akkor gondolom nem baj, ha kezelésbe veszem az édes pofiját. - kijelentése miatt a vérnyomásom az egekbe szökik, de mielőtt reagálni tudnék, Yoongi közel lép a Kölyökhöz és megragadja az állát - Ha a nővérével jársz és hetero vagy, akkor nem megcsalás, ha fiúval csinálod. Nincs kedved először velem kipróbálni? - hajol vészesen közel Kookhoz, amit már nem tudok tettlegesség nélkül hagyni. Mikor már mozdulnék, hogy letépjem Kölyökről a szőkét, Jungkook megelőz, hiszen olyan lendülettel löki el magától a rátapadó fiút, hogy ő maga majdnem hátraesik a bárszékben.
- Ha ki akarnám próbálni fiúval, akkor se te lennél az első! - vágja Yoongi fejéhez olyan vörös arccal, amilyennel rám nézett, amikor felébredtünk.
- Milyen harcias. Pont az eseted. És az enyém is. - mosolyodik el Yoongi és megint megindul Kook felé - Minél jobban ellenkezel, annál vonzóbb vagy, ugye tudod?
- Elég belőled! - határozottan ragadom meg a szőke karját és rántom hátra, ami miatt Yoongi kénytelen eltávolodni a Kölyöktől. Beállok kettejük közé, hátat fordítva nővérem pasijának. - Ne merj hozzáérni még egyszer. Ha megteszed, nem fogod megköszönni azt a napot, hogy megismertél.
- Már most sincs benne semmi köszönet. - köpi a szavakat Yoongi - Te tudod a legjobban, milyen vonzó olyan dolgot megszerezni magadnak, ami másé. Ha meleg lenne, nem nagyon izgatna a dolog, de egy nőtől elszedni... - megnyalja alsó ajkát, ami miatt minden izmom befeszül. Csak azért csinálja, hogy engem bosszantson. Yoonfi egyáltalán nem ilyen gerinctelen, csak velem... Egy kéz érinti meg a vállam, ami miatt hátra fordulok. Jungkook lehunyt szemekkel sóhajt egy nagyot és mikor újra rám néz, elszántságot látok a szemében.
- Hyung... - szólal meg halkan, ami miatt újra tányér méretű szemekkel meredek rá. Mit akar? - Miért esik ennyire nehezedre mások előtt felvállalni? - újra lehunyja a szemét, majd megköszörüli a torkát - Egy csókban nincs semmi rossz. A heterók is szokták csinálni az utcán. - érzem a vállamon pihenő kezén, hogy remeg, mint a kocsonya.
- Kook? - nézek rá értetlenül, ám amint Yoongi felém pillant, azonnal komorrá válik arcom és tekintetem. Nem fog leszállni róla... Veszek egy nagy levegőt, majd egyenesen Jungkook felé fordulok. Ez egy zöld lámpa Jungkooktól, amit nem biztos, hogy meg kellene tenni. Nem tudom, mi a jó döntés. Választ remélve keresem a szemkontaktust Kookkal, amit azonnal meg is találok. Tekintetéből látszik, hogy kezd kába lenni az alkoholtól, de ez még jól tudom, hogy a kezdet, még magánál van, tudja, hogy mit csinál; eldöntötte, hogy ezzel a nem apró hazugsággal lezárja.
- Essünk túl rajta gyorsan, ezzel pedig kvittek vagyunk a mai napi hibámmal. - suttogja olyan halkan, hogy csak én értsem. Ő hibázott? Mikor? Hogy? - Úgyse hagy békén minket addig, amíg meg nem kapja, amit akar.
- Biztos vagy benne, hogy ez a legjobb döntés? - suttogom neki a szavakat.
- Nem, de jól akarom érezni magam és ez eléggé akadályoz benne.
Egy pillanat erejéig mintha valami melegséget éreznék a mellkasomban, ám egyből abbamarad, amint meghallom ismét az idegesítő hangot.
- Most akkor mi van? Akkor kivel is jársz, angyalkám? - kérdez Yoongi Jungkooktól, én pedig ismét ökölbe szorítom kezeimet - Ennyire meg akarod óvni a kis játékszeredet, hogy a Noonáddal takarózol? - intézi újra nekem a szavakat. Felesleges a színjáték.
- Ne csináljuk. Inkább hagyjuk. - elhúzódnék Jungkooktól, de ő megragadja a ruhám anyagát, ezzel megakadályozva tettemben.
- Most már úgyse hiszi el az igazat. Rendezzük a tartozásom és felejtsük el.
Jungkook képes megtenni értem ezt, csak azért, hogy tényleg homály fedje a reggel történteket. Legyen.
Egy mély levegőt véve teszem végül határozottan kezeimet a fiú nyakára, úgy, hogy hüvelykujjaimmal megtartsam állát. Végig a szemébe nézek, de ő azonnal lesüti pilláit. Egy pillanat az egész, de érzem, ahogy megrezzen kezeim között. Egy aprót nyelek, majd az összes levegőt kifújva tüdőmből hajolok Kook pirosló ajkaihoz, hogy az enyémet rátapasszam puha párnáira. Eleinte éppen hogy csak súroljuk egymás száját, de hamar rákapok az ízére. Szó szerint. A szívem a mellkasomban hevesen ver és enyhén ujjaim is megremegnek, habár az okát nem tudom. Hevesebben marok rá Kölyök ajkaira, aki ezt egy halk nyögéssel díjazza, de tudom, hogy Yoongi is hallja, aki szüntelenül bámul minket, alig egy karnyújtásnyi távolságból. Lehunyom én is a szemem és megharapom Kook alsó ajkát, majd megnyalva a sértett felületet, bejutást kérek hozzá, ami miatt rászorít a bal karomra, ezzel jelezve, hogy nem szeretné. Én azonban akarom. Ellentmondást nem tűrve férkőzöm be szájüregébe, táncba hívva a nyelvét, amit nehezen viszonoz, de végül belemegy a játékba. Teljesen kizárva a külvilágot ízlelem Kook puha párnáit, amik eddig a legédesebbek az egész világon. Hozzásimulok testéhez, míg egyik kezemet a combjára helyezem, másikkal pedig a nyakát kezdem simogatni. Nem tudom, mennyi ideje csinálhatjuk, de Jungkook finoman elhúzódik tőlem, ami miatt kénytelen vagyok kinyitni a szemem. Tekintete elködösült, arca teljesen kipirult, szempilláin egy-egy könnycsepp lapul meg. A látvány miatt nagyot nyelek és rászorítok combjára, de nem ez az, ami miatt megdobban a szívem.
- Elég lesz, Hyung. Nyilvános helyen vagyunk. - rekedten mondja a szavakat, én pedig teljesen lecövekelek.
Határozottan kijelenthetem, hogy Jeon Jungkook, a semmirekellő Kölyök, a visszaszájaló Nyuszi, és egyben nővérem pasija teljesen levett a lábamról.
Коментарі