Taehyung POV.

- Vele? - teszi fel a kérdést, olyan meglepetten, amennyire a jelen helyzet engedi.

- Igen. Ringasd el, olvass neki esti mesét, vagy itass vele meleg tejet; bánom is én! Csak aludjatok! Sokáig! - nyújtom el az utolsó szót, majd rájuk is zárom az ajtót, én pedig egyenesen a saját szobámba vonulok, és akár egy most kivágott hatalmas fa, úgy dőlök bele a paplanom közé. Végre nyugodtan alhatok anélkül, hogy aggódnom kéne a Kölyökért. Jimin kezei között biztonságban lesz. Érzem, hogy a fáradtság mellkasomra ülepedik és olyan gyorsan alszom el, hogy időm sincs felfogni.

Álmodom. Tisztában vagyok vele, mégsem tudok felébredni. Több arctalan alak van körülöttem, akik mind ujjal mutogatnak rám a nemi identitásom miatt. Ökölbe szorítom a kezem, ugyanis olyan mértékű harag gyűlik össze bennem, hogy legszívesebben az összeset megfojtanám. A következő pillanatban a bíróságon vagyunk, ahol sorra hallgatják ki azokat a személyeket, akikkel már volt dolgom. Mindenki mellettem vall, ezért hálás vagyok és elkönyvelem a sikert Yoohyukkal szemben. Ekkor azonban a bíró felszólítja az ellenzék egyetlen tanúját.

- Jeon Jeongguk! Kérem, fáradjon a székbe.

Ekkor pillantom meg az ébenfekete hajú fiút, aki lehajtott fejjel sétál a helyére, hogy letegye az esküt, majd válaszoljon a kacifántos kérdésekre. Yoohyuk ügyvédje ügyesen bánt eddig a szavakkal és most sincsen másképp, én azonban ledöbbenek. Jungkook mi a fenét keres itt? Miért vall ellenem? Hiszen nem csináltam vele semmit!

- Jeon Jeongguk. Igaz az, hogy ön szexuális viszonyt folytatott az ott ülő vádlottal, Kim Taehyunggal?

- Igen, igaz. - jelenti ki a Kölyök határozottan és éjfekete íriszeit rám emeli. Mérhetetlen bánat tükröződik vissza belőlük. Mi folyik itt?

- Te utolsó szemétláda! Azt kértem, hogy vigyázz rá, nem azt, hogy vedd el tőlem! - hallom meg Noona hangját mögülem, ami miatt hátra fordulok. Valóban ott ül, könnyes szemekkel, zsebkendőt szorongatva, miközben fel tudna négyelni egyetlen pillantásával.

- Kérem, Hölgyem! Tartózkodjon az ilyen megszólalásoktól, különben kénytelen leszek kivitetni innen. - tesz rendet a bíró, majd az ügyvédhez fordul - Folytassa.

- Köszönöm, Bíró Úr! Jeongguk. Önként ment bele az aktusba Kim Taehyunggal?

- Nem.

- Esetleg megerőszakolta?

- Bíró Úr! - áll fel mellőlem az ügyvédem - Tiltakozom! Ez egyértelmű befolyásolás és manipuláció!

- Helyt adok! Kérem, máshogy fogalmazza meg a kérdést.

- Hogyan történt az eset? El tudja mondani nekünk?

Jungkook szemei egyenesen az enyémbe fúródnak, miközben nagyot nyel. Végig engem bámul, ahogy meséli a történéseket, amikre én magam egyáltalán nem emlékszem.

- Teljesen magányos voltam a barátnőm, Yoonah nélkül, ezért átkéredzkedtem hozzá a szobájába.

- Ezt úgy értsem, hogy önként ment be Kim Taehyung ágyába?

- Igen. Megbíztam benne, hiszen annyi mindenen mentünk keresztül együtt, hogy azt gondoltam, félre tudja tenni a nemi identitását és normális ember módjára viselkedni, de tévedtem. Egyik pillanatban még békésen aludtam, a másikban pedig már arra keltem, hogy fölöttem támaszkodik, rajtam pedig nincs ruha. Hevesen tiltakozni kezdtem, de nem eresztett el. Azt mondta, magamra vessek, amiért ilyen kiszolgáltatott vagyok és tálcán nyújtom magam neki. Aztán közölte, hogy ő szívesen lép Yoonah helyébe, gondoskodik rólam, de annak ára van. - itt Kook nagyot nyel és elkapja rólam a tekintetét. A vérnyomásom az egekben van, a szívem őrült tempóban kalapán, a vér az ereimben pedig úgy zubog, mintha nagynyomásúval pumpálnák bennem. Képtelen vagyok elhinni. Nem várok el semmit Kooktól, sőt, meg akarom óvni saját magamtól. Noona az egyik legfontosabb ember az életemben, akkor miért tenném ezt meg vele? Miért tettem ezt vele? A felismerés villámcsapásként ér. Többször is rámozdultam Jungkookra, holott tudom, hogy Noona pasija... Már rég elveszítettem az elveimet...- Megparancsolta, hogy tegyem meg vele is azt, amit Yoonahval szoktam. Feküdjek le vele. Én azonban ezt nem akartam. Tiltakoztam ellene, küzdöttem, rúgtam, haraptam, de túl erős volt hozzám képest. Kegyetlenül tett a magáévá, én pedig minden egyes érintésétől undorodtam. Visszataszító volt, amikor hozzám ért bármilyen módon. Túl kegyetlen volt. - csuklik el a hangja és néma zokogásba kezd, nekem pedig tátva marad a szám. Nem! Én biztos, hogy nem csináltam ilyet! Az én partnereim mind akarták és élvezték is! Itt van a bizonyíték a hét emberről, aki mellettem vallott, akkor miért pont kettővel tenném meg ezt, ha valóban ilyen lennék? Miért pont Kookot bántanám, amikor őt akarom a legjobban megvédeni?

- Kérem, nyugodjon meg. Tudom, hogy nehéz erről beszélnie. Nem faggatom tovább, csak még két kérdésre válaszoljon. - Jungkook aprót bólint - Ön szerint Taehyung erőszakosan erőlteti másra a saját szexuális vágyait? - a Kölyök határozottan bólint. Nem! Ez hazugság! - Akkor felteszem önnek az utolsó kérdést. Táplát ön valaha is bármilyen gyengéd érzelmet a vádlott iránt?

Jungkook tányér méretű, bánatos szemeit rám emeli és csak hosszú szemezés után válaszol. Érzem, hogy a pulzusom az eget veri. Miért akarom én ezt tudni? A következő másodpercben Kook nyitja a száját, de válaszát már nem hallom. Az egész hely távolodni kezd, én viszont azonnal felugrok a székből és próbálok a Kölyök után kapni, de nem érem el.

- Ne! Hallani akarom! Tudni akarom, hogy mit érzel! - kiabálok, de nincs hatása. Hirtelen tűnik el minden, a szemeim pedig úgy pattannak ki, mint még soha. Izzadságtól nedves a párnám, a takaróm és én is. Sűrűn mozog a mellkasom, miközben próbálok megfelelő mennyiségű oxigénhez jutni.

Zihálva ülök fel, és döntöm előre a fejemet. Mi a fene volt ez? Miért álmodok én ilyesmit?

A következő pillanatban meghallom a szobám ajtajában fáradt tekintettel pásztázó Jimint, aki egy bögrét tart a kezébe. Minden további szót mellőzve lép közelebb hozzám, majd leül az ágyam szélére, és felém nyújtja a porcelánedényt, amiben a kedvenc kakaóm van. Értetlenül emelem rá íriszeimet, de ő továbbra is nyújtja karját felém, így lassan elveszem tőle a bögrét.

- Nem akarom tudni, hogy mi történt, de nagyon szarul néztek ki mind a ketten.

- Yoonah lelépett. - emelem ajkaimhoz a meleg italt, hogy belekortyoljak.

- Jungkook azért ennyire zombi. Ezt megértem, viszont te nem hiszem, hogy emiatt lennél ilyen állapotban.

- Az imént mondtad, hogy nem érdekelnek az előzmények. - nézek rá szúrós tekintettel, de ő csak megvonja a vállát.

- A segítségemet kérted, így biztos vagyok abban, hogy nem kis dologról van szó. Majd elmondod, ha akarod.

- Kölyök? - kérdezek egyből, a kakaót az éjjeliszekrényemre helyezve.

- Alszik. Nehezen, de sikerült elaludnia. Viszont csak úgy volt hajlandó, ha a kezét fogtam. Aranyos. - húzza mosolyra ajkait, de azonnal az ajtó felé néz - Délután fél három van, szóval ideje lenne indulnom.

- Maradj még. - fogok rá azonnal karjára, talán nagyobb hévvel, mint kellett volna.

- Össze szeretnél bújni? - csillan meg a szokásos kéjes pillantása íriszei mélyén, én pedig egy másodperc erejéig lefagyok. Nem lennék képes most a szexre, viszont ezt Jiminnek nem kellene tudnia. Ha nála sem tudok teljesíteni, akkor nagy bajban leszek.

- Idővel, persze. Viszont enni kellene valamit. - engedem el, majd kelek ki az ágyból - Rendeljünk valamit? - pillantok rá - Jjajangmyeon? Azt szereted.

- Jó, együnk. - kel fel ő is, majd kiindul a szobából, ám az ajtóból még visszafordul felém - Fürödj le, teljesen átizzadtál alvás közben. Addig megrendelem.

Jimin minden további nélkül kisétál a szobából engem magamra hagyva. Egy ideig csak bámulom hűlt helyét, majd az éjjeliszekrényhez fordulva újra kézbe veszem a Jimintől kapott bögrémet és megiszom annak tartalmát. Végül azt teszem, amit barátom tanácsolt; egyenesen a fürdőbe megyek, majd a zuhany alá beállva vagy fél órán keresztül engedem magamra a vizet. Hagyom, hogy a meleg teljesen ellazítson, viszont ez nem szünteti meg a szüntelenül előtörő gondolataimat.

Muszáj, vagyok kitartani, és a legfontosabb, hogy összeszedjem magam. Jungkookkal muszáj, vagyok vigyázni, mert olyan érzéseket kelt bennem, amiket eddig még soha senki, ez pedig akármennyire is égő, de zavar. Frusztrál a tény, hogy ezeket éreztem, és még jobban kivagyok, ha belegondolok, hogy még érezhetném. Viszont nem engedem, hogy az álmom valóra váljon.

Jeon Jungkook egy heteró, fiatal férfi, aki az én egyetlen nővéremmel él együtt, és őt szereti. Yoonah pedig csak annyit kért, hogy vigyázzak rá, ebbe pedig egyáltalán nem tartozik bele az, amit műveltem vele. Ha ez kitudódik, nekem tényleg a nyakamat veszi a nővérem.

Viszont akkor miként oldjam meg azt, hogy Jungkook normálisan viselkedjen, és ne akarjon az én ágyamban álomra hajtani a fejét? Jimin lesz a kulcs, mivel mellette - állítása szerint - nyugton tud aludni. Most már csak őt kell meggyőzni, hogy lakjon nálunk egy darabig. Szívem szerint megkérném, hogy addig költözzön át, míg nővérem vissza nem ér az üzleti útról, de biztosra veszem, hogy ebbe nem megy bele. Jimin is egy dolgozó, saját életet élő srác, aki csak néha befekszik alám egy felejthetetlen körre. Tény, hogy a barátom, de egy hónap tényleg túlzás lenne. Egyelőre kérdés, hogy belemegy-e abba, hogy itt maradjon egy ideig. Nagy segítség lenne számomra.

Összegezve a fejemben megszületett új tervet zárom el a csapot, és lépek ki a zuhany alól. A törülközőt derekam köré csavarom, úgy lépek ki a hideg folyosóra, és megyek be a szobámba, hogy magamra húzzak valami göncöt.

Mivel itthon vagyunk, és ma nem tervezek semmit, így egy melegítőnadrág, és egy hosszú ujjú felsőt kapok magamra, majd mély levegőt véve indulok meg a nappaliba, ahol Jimin lehet, hogy megkérjem valami olyanra, amit sosem gondoltam, hogy ki fogok mondani.

Segítséget fogok kérni, hogy távol maradjak egy másik fiútól.