1.rész
2.rész
3.rész
4.rész
5.rész
6.rész
7.rész
8.rész
9.rész
10.rész
11.rész
12.rész
13.rész
14.rész
15.rész
16.rész
17.rész
18.rész
19.rész
20.rész
21. rész
22. rész (+18)
23. rész
24. rész
25. rész
26. rész
27. rész
28. rész
29. rész
30. rész
31. rész
32. rész
33. rész
34. rész (+18)
35. rész
36. rész
37. rész (+18)
38. rész
39. rész
14.rész

Írói szemszög:

Mikor az egyik étteremben Park Ji-Hu nyomozó meglátta Suwont, egyből pisztolyt rántott és célba vette. Suwon pisztolyának lézerirányzéka, ami vörös fénye a vendéglő tulajdonosának a mellkasán világított, most már a nyomozót vette célba. Az étteremben több tucatnyi ember hangulata fagyott meg az egyik pillanatról a másikra. Lélegzet visszafogottan figyelték, hogy itt nagy a baj.

A személyzet tagjai bizony jól ismertek Suwont, tudják, hogy milyen erősen, és miként a hatalmában. Nem is olyan rég, még az egyik közeli hozzátartozójával beszél telefonon. Nem tartott sokáig, de nem is mertek közel menni hozzá. Bár hajtotta őket a kíváncsiságuk, de a félelmük Suwon iránt nagyobb volt.

Suwon a beszélgetést először kikért egy italt. A személyzet azonnal vitte is neki, s ennek meglett az ára. Suwon elfelejtett a határjairól, csak úgy vedelte a drága szeszes italt. Mikor már érezni lehet, hogy már nem sok vissza vissza, hogy nagyon berúgjon, a kiszolgáló megtagadta a kiszolgálást. Suwon idegesen ment ki a bejárati ajtón, így az ott lévők megnyugodhattak. Vagyis csak azt hitték, mert egy kis idő után Suwon visszatért egy pisztollyal a kezében, amelyet az előtte álló kiszolgáló felé irányított.

Mindenki megrémült, egyedül Park volt az, aki hidegvérrel még ott ült a helyén. Már régebb óta ismeri Suwont, de ő nem hinné, hogy ő ismerné őt. Sosem képzelte volna, hogy majd itt fog pont vele összefutni. Arra számított, hogy egy kellemes estét eltölt az étteremben, és egy jó elbeszélget az alkalmazottakkal. Természetesen, ezt a tervét is feldöntötték.

Ám ahogy felugrott, hogy segítsen az egyik barátjának, és lecsillapítsa valamennyire Suwont, neki mindenkinek elgurulhatott a gyógyszere. Hat golyót lőtt a nyomozó testébe. Jihu a testét ért lövések miatt összerogyott. Arra viszont senki sem számított, hogy ezt a nyomozót kemény fából faragták. A földön haldokolva, az utolsó erejét összeszedve is képes volt tökéletesen célozni. Fele annyiszor lőtt, mint Suwon, és sikeresen mindegyik célba talált. A maffia vezér teste zsákként dőlt el az étterem talajára.

Park Ji-Hu néhány órával később az egyik közeli kórházban hunyt el.

Suwon halál következő heteken keresztül a sajtó végig csak róla csámcsogott. De nem ő sárga főben, hanem a legyőzője Park Ji-Hu is. A gyilkosságot az az étterem bezárt. Öt év múlva nyitották meg újra a kapuit, s nagyobb forgalma lett, mint eddig.

Suwon halála mindenkit megrázott az alvilágban. Ott ő volt az, aki megtestesítette az erőszakosságot, könyörületet nem ismerve. De nemcsak ezzel vált híressé, hanem a piszkos ügyei miatt. Múltját homály fedi, amit magával vitt a sírba.

Suwon halálát követően olyan bandák is kezdték mutogatni az erejüket, akik eddig az árnyékok közt meglapulva bújtak el. Ugyanis féltek az alvilág egyik legnagyobb vezetőjétől, és a jelenlegi állapot sem volt kedvező. De halálának köszönhetően már kiléphetnek innét, ellenben Jungkookék, aki úgy döntöttek, hogy az egész maffiát az árnyékok közé viszik vissza. A hatalmas csoportot felosztották több kis alcsoportokra, s az általuk kiválasztott vezetőkre bízták a többiek sorsát. Úgy látszik, így kis időre is, de eltűntek a világ elől. Sem rendőrök, sem semmilyen titkos osztagok nem lihegtek a nyomukban, így a fiatal vezetők talán kiélvezhetik a fiatalságukat, hétköznapiak lehetnek.  

© ktimi13,
книга «Fény az alagút végén (Jikook) ».
Коментарі