Hat hónapot ültem házi őrizetbe, ami kész agyrém volt. Kezdve a szüleim szidásával, majd csatlakozott hozzáuk a bátyám is. Később a család többi tagjai is megtudták, így már ők is minden fűnek fának elmondtak. Ez idő alatt, az eddigi mondhatni szegényes szókincsem igazán kibővült. Most már változatosan ki tudom fejezni magamat. Hát igen… De ez engem hidegen hagyott. Túlságosan makacsfejű vagyok, mit az apámtól örököltem.

A letöltendő első hónapja után döntöttem végleg úgy, hogy csak egy szobámba maradok. Már idegesítő volt, -még számomra is- hogy folytassa ezt mondják, még a csapból is ez jött. Ígyhogy, ez tűnt a legjobb módszernek, így magamat és őket megkíméltem. Habár az utolsó egyáltalán nem érdekelt.

A hat hónap leteltével megváltoztam, és nem a legjobb irányba. Természetesen erről mit sem tud a családom. De, ha ez véletlenül meg is tudnák, akkor szerintem maradék idegzetük van elszál a hajukkal egyetemmel.

A házi őrizet első felét viszonylag jól bírtam az eldugott drogoknak való. Azután jöttek csak a bajok, mikor elfogyott. A maffiával esélyem sem volt felvenni a használni. Rint elfogták, és le is tartoztatott drogkereskedelem vádjával.

De nem adtam fel. Addig-addig kutattam a gépemmel, míg rá nem jöttem a megoldásra. Ez nem volt más, mint hogy én is megtanuljak egy-két dolgot az adatok illegális beszerzéséről. Elsőnek nagyon is nehéz volt. De az időm, mint a tenger, úgyhogy ezzel kötöttem le magamat. Először megtanultam programozni, majd jött a védőfalak felállítása, és csak ez után jöhetett ezek lerombolása. Kezdetben általam létrehozott oldalakon próbálkoztam, ezután jöhetett a könnyen célponttá vált kisebb honlapok is. Az idő teltével egyre jobban jöttem ebbe bele, így ma már a világ különböző adatait is meg tudom szerezni, hiába nincs a nyilvánosságra hozva.

De akkor hogyan is tudtam megszerezni egy maffia címét? Erre a questionre nagyon egyszerű a válasz. Eleinte az utcai kamerákat törtem fel. Hiába mondja a kormány, hogy ilyen nincs, de bizony vannak. Ígyhogy ők voltak az elsők, majd a több ideig tartó megfigyelésnek sikerült a jó pár érdekes dolgot látnom. Kezdve a rablásokkal, a gyilkoságokkal, a titkos üzletekkel keresztül mindent láttam. Hallani nem hallottam, így még a szájról való olvasást is elsajátítottam. Így sikerült elég sokat szereznem ahhoz, hogy már könnyebben meg tudjam őket találni. Ennek pedig most jött el az ideje. Nem lesz egy sétagalopp, de mindent a célhoz. Nem?

Vége lett a házi őrizetemnek, egyből mentem megkeresni a maffiát. Nem volt annyira nehéz dolgom. Direkt úgy alakítottam az eseményeket, hogy felfigyeljenek rám. Ami valljuk be, nem egy nehéz dolog, ha tudod, hogy ki hova szokott álltalába menni. Egy gyilkoság végig nézésében és az eszmében kell lenniük mind odáig eljutni, hogy a keresztapa elé kerüljek. Akkor kell be voltam tőle fosva, főleg mikor előtte álltam. Nem erre számítottam, de akkor már nem volt vissza vissza. (...)

Ez az egész mondhatni szép és jó volt, de ott van most már a másik énem is. 18 éves diáknak kell kinéznem és viselkednem is. A 6 hónap alatt elhanyagoltam az iskolákat, és leginkább megint vissza kell ülnöm a pad mögé. Nem szeretném, de muszály, főleg a későbbiek miatt. Az a hat hónap kimaradás arra is jó volt, hogy összeszedjem magamat és egy célt tűzzek ki magam elé.