-Ugye több napra eltűnt. -kezdett bele Tae, Minki irodája melletti széken ülve. -Aztán nem bírtam magammal, elmentem a lakására, ahol minden úgy áll, mikor ott hagyta. Három nappal ezelőtt haza ment, és akkor futottunk össze. Pár cuccot összecsomagolt, majd velem együtt bejött ide. Minkitől szabadságot kért, mert el tud utazni. Állítólag piheni. Minki természetesen elengedte, mivel te is tudott, hogy milyen Jimin. De nekem pont ezért bűzlik az egész. Jimin nem pont arról híres, hogy egy több nap eltűnés után visszajön, és beállít azzal, hogy elmegy piheni. Ezt el is mondtam a főnöknek, aki azt mondta, hogy hívjam fel Jimint. És én felhívtam. De ő nem vette fel. Legalább öt percen keresztül teljesen kicsöngött neki. Még üzit is küldtem neki, de még arra sem válaszol. -lett a vége felénél sírósabb a hangja.

-Ez valóban nem Jiminre val. Próbáltad ide becsalogatni?

-Persze. Hogy te valamilyen fontos információhoz jutottál. Röviden ennyi. -nézett az idősebb szemébe.

-És még arra sem reaált? -lepődött meg Yoongi.

-igen. Pedig már negyedórával ezelőtt küldtem el neki. -nézte meg telóját Tae.

-Szóltál Minkinek? -jött a következő kérdés.

-Még nem. Odabent két emberrel társalog. -vakarta meg idegesen a tarkóját.

-Fogadjunk, hangosan berontottál, és mindenki rád nézett. -pillantott a fitatalabbikra Yoongi.

-Valahogy úgy. -húzta tég alkalmazása alakú mosolyra ajkait.

Ekkor kiléptek Minki irodájából a két idegen embere, akik mind Taere néztek. Yoongi már pattant is fel, és ment be az irodába Tae társaságában.

-Mi volt olyan fontos? -nézett fiatalabbikra mérgesen.

-Tae sejtése igaz. -szólalt meg ezúttal Yoongi.

-Hogy mondod? -emelte fel jobb szemöldökét.

-Jimin pontosan nagy bajba keverte magát, és az sem kizárt, hogy fogva tartják. -mondta szemeibe Yoongi.

-És ezt te honnan veszed? -érdeklődött az asztal mögött ülő személy.

-Egy rész Taetól, másik rész pletykákból. Ezért is jöttem ide. -közölte vele Yoongi.

-Milyen pletykákból!? -kiabáltak Yoongi felé.

-Ott a börtönben az a hír járja, hogy egy bizonyos nagy ágyút lekapcsoltak. Pontosan azon a napon, amikor Jimin eltűnt. Jimin kétség nélkül vonzza magához a bajt. Szóval úgy gondoltam eddig, hogy aki megölte azokat a drogkereskedőket, ő vihette el Jimint.

-Honnan veszed, hogy Jimin ott lehetett? -kérdezte meg tőle Tae.

-Mert még aznap este vele beszéltem telefonon. Elmondta nekem, hogy elmegy, és kiszellőzteti a fejét.

-És ezt eddig miért nem mondtad nekünk!? -támadta le Tae.

-Mert nem tartottam olyan fontosnak. Átlagos dolgokról beszélgettünk. -vonta meg a vállát Yoongi.

-És mit mondtál neki? -kérdezte meg tőle ezúttal Minki.

-Magánjellegű dolog volt. Semmi köze nem volt a munkához. -mondta szemükbe nézve.

-Szóval lelkizet, és engem kihagyott. -halkult el Tae hangja.

-Tae, ne vedd magadra. Jimin ugyan úgy szeret téged.

-De akkor miért nem velem beszélte meg? -kezdett el sírni.

-Tae. -ment oda hozzá Minki, és kezdte el simogatni a hátát. -Nem lehetsz ott mellette mindig. Neki is a saját útját kell járnia, amin mi csak támogatni tudja.

-Tudom, de ez akkor is rosszul esett. -szipogta már Tae.

-Megbizonyosodhatsz afelől, hogy neked is el szerette volna mondani. -szólalt meg egy kis idő után Yoongi. -Tőlem kért ez ügyben is tanácsot. Nem akart téged semmiből kihagyni, csak nem volt rá alkalma, hogy elmondja.

-Igaz ez? -nézett rá könnyes szemekkel.

-persze, hogy igaz. Mikor hazudtam én valaha is neked? -húzta fel a jobb szemöldökét.

-Soha. -suttogta maga elé.

-Na látod. Nincs mitől félned. -nézett a fiatalabbikra.